A női nemi szerv csonkolásról, mint európai gyakorlatról és a női szexualitás történetéről olvashatunk Budai Lotti új könyvében.
Olykor hallani lehet róla: a mai napig, a XXI. században is bevett szokásnak számít a „női körülmetélés” – a nemiszerv-csonkítása – egyfajta szertartásként, vagy akár büntetésképpen. Amikor ezt a kifejezést halljuk, azonnal valamely afrikai, vagy egy távoli szigeten meglapuló apró barbár törzsre asszociálunk, ahol ez megtörténhet, az eszünkbe sem jut, honnan is eredhet valójában ez a kegyetlen „hagyomány”.
Budai Lotti népszerű Rizsporos hétköznapok sorozatának, A női szexualitás története című harmadik könyvében szembesülünk többek között azzal, hogy ennek a gyakorlatnak a „feltalálói” ókori görög orvosok, és még a XIX. század, híres európai doktorai is alkalmazták gyógyítás céljából.
Az írónő legújabb kötetében a nők szexualitásban és a
patriarchális társadalomban betöltött szerepe közti párhuzamra világít rá,
egyszersmind a női lét egykori – és akár ma is annak számító – tabutémáit is górcső alá veszi.
A klitorisz kifejezés a XVI. századig ismeretlen fogalom volt, az ókori görög orvosok nimfának nevezték eme szervet. Ez utóbbiak azonban ahelyett, hogy örömszerzésben játszott szerepét hangsúlyozták volna, izgatását devianciának, rendellenesnek tartották, sőt! Óva intették tőle a nőket, mondván leszbikussá válhatnak, ráadásul a görög orvosok meggyőződése volt, hogy az izgatás hatására megduzzadó klitorisz akár a férfi nemi szerv helyettesítésére is használható. Talán ez a félelem az oka annak, hogy az európai nőgyógyászat atyájának tartott Epheszoszi Szóranosz maga is hangsúlyozta az abnormális méretűnek ítélt klitoriszok kimetszésének (!) fontosságát. (Ennyit arról, hogy a női nemi szervek megcsonkítása a barbár és sötét afrikai törzsek találmánya volna…)
Még a XIX. század közepén is tartották magukat az ókori elméletekhez az orvosok: Dr. Isaac Baker Brown korának egyik legjobb nevű sebész-nőgyógyásza is leírta könyvében, hogy a nők maszturbálása egy komoly „betegség” kialakulásához vezethet, amely hisztériával kezdődik, epileptikus tünetekkel majd idiotizmussal folytatódik, és halálos kimenetelű is lehet.
Brown leírja azt is, mely esetben kell arra gyanakodnia egy nő környezetének, hogy bizony elindult eme totális összeomláshoz vezető ingoványos úton, azaz maszturbál:
„A páciens nyugtalan lesz, izgatott, vagy épp ellenkezőleg, melankolikus, visszahúzódó, a társasági élet és háztartásvezetés iránt közömbös és egykedvű. Elveszti az étvágyát, fejfájásra és hátfájásra panaszkodik, valamint zavart vagy rendellenességet tapasztal a méhműködésben. Gyakran megfigyelhető az újdonságok kipróbálására való hajlam, a vágy arra, hogy a páciens elhagyja otthonát és kórházban ápoló nővérként helyezkedjen el, irgalmasnővérnek álljon vagy más hasonló természetű dolgot cselekedjen lehetőségeinek és státuszának függvényében. (…) Férjes asszonyoknál mindehhez a házastársi kötelességek iránt érzett undor is társul.”
Brown klinikáján ugyancsak a klitorisz eltávolításával kezelte pácienseit, ami korabeli „nőgyógyászok” között korántsem volt egyedülálló gyakorlat, még a „hisztériás” női betegek esetében is alkalmazták.
Budai Lotti:
Rizsporos hétköznapok 3. – A női szexualitás története
A Rizsporos hétköznapok-sorozat legújabb kötetében
a női szexualitás átfogó történetével ismerkedhetünk meg,
a nők szexualitását keretek közé szorító, és ezzel együtt a nőt a társdalomban elfoglalt helyére szögező történelmi hagyományok, szokások, orvosi és más elméletek mentén. Az író mindezt olyan témákon keresztül közelíti meg, mint például a 17. századi pornográf regények világa, az első éjszaka joga, Freud pénisz irigységről szóló elmélete, a viktoriánus hisztéria és a vibrátorral gyógyító 19. századi doktorok, vagy épp az erényöv mítosza. S minthogy a fent említett szokások és elméletek nem csak korlátozták, de tabusították is a női szexualitást ezért
a könyv számos tabutémát is körbejár,
mint amilyen például a menstruáció, a szüzesség,
a fogamzásgátlás vagy épp a prostitúció története.
Budai Lotti író 2011-ben diplomázott az ELTE jogi karán, de a jogban sosem találta meg azt a nagybetűs HIVATÁST, amit meglelni valamennyien áhítozunk életünk során. A Rizsporos hétköznapok-sorozat kötetei a szerző azonos elnevezésű, több mint 18 000 követőt számláló Facebook oldalán és blogján megjelenő tartalmakat egészítik ki, gondolják újra. Budai Lotti régóta a téma kutatója, aki ismereteit történelmi kalandregényeibe is hitelesen építi be. A Micsoda nők voltak! című nagysikerű podcastja Zubor Rozival 2022-ben a második évaddal folytatódik.
A könyvről bővebb információk elérhetőek
>>>ide kattintva
(Fotók: Álomgyár Kiadó)
.
