Balla Eszter neve sokak számára ismerősen csenghet. A Moszkva tér és a Kontroll című filmek révén vált ismertté a nagyközönség előtt, de színházi pályája is rendkívül gazdag és sokszínű.
A Madách Színházban olyan ikonikus darabokban szerepelt, mint a Macskák, a West Side Story vagy a Chicago, míg a Centrál Színházban többek között a My Fair Lady és a Játék a kastélyban előadásaiban láthatjuk.
Nemcsak a zenés műfaj áll közel hozzá, hanem a prózai és drámai szerepek is. Háromgyermekes édesanyaként és elkötelezett színésznőként is folyamatosan keresi az új kihívásokat, és mindig arra törekszik, hogy minél változatosabb szerepekben próbálhassa ki magát.
A Centrál Színház legújabb bemutatója, az Egy bizonyítás körvonalai kapcsán beszélgettünk vele.
Tomkó Bori: Az elmúlt években számos különböző szerepben láthattunk. Melyik áll hozzád a legközelebb?
Balla Eszter: Mindegyik közel áll hozzám, hiszen mindig is arra törekedtem, hogy sokféle szerepet játszhassak. Zenés osztályban végeztem, így a pályám is zenés darabokkal indult. Amikor leszerződtem Kaposvárra, ott szinte mindent kipróbálhattam: prózát, vígjátékot, drámát, zenés előadást.
Ez a sokszínűség mindig is fontos volt számomra, és szerencsére nagyon változatos szerepeket kapok. Különösen izgalmas most számomra az Egy bizonyítás körvonalai című darab, mert nagyon régóta nem játszottam drámát. A szerepem egy igazán ellentmondásos karakter, aki nem feltétlenül szerethető, de éppen ettől kihívás számomra.

TB: 2024-től vagy a Centrál Színház társulatának tagja. Tudatos döntés volt, hogy csatlakoztál?
BE: Egy felkérés révén kerültem ide, és nagyon örültem neki, mert úgy érzem, a lehető legjobbkor jött. Húsz évig voltam szabadúszó, most jó érzés ide tartozni. Itt is sokféle szerep talál meg, ami számomra a legfontosabb.
TB: Volt már olyan szerep, amivel nehezen tudtál azonosulni?
BE: Igen, volt néhány olyan karakter, amivel nagyon megküzdöttem. De szerintem éppen ez a színészet szépsége: olyan szerepeket is el kell játszani, amelyek távol állnak a személyiségemtől. A rendezők mindig tudatosan választanak ki egy szerepre, tehát ha engem kérnek fel, annak oka van. De van, amikor több idő kell ahhoz, hogy igazán a magaménak érezzek egy karaktert.

TB: A Centrál Színház több előadása is olyan darab, amely a nézőkben tovább dolgozik az előadás után. Az Egy bizonyítás körvonalai is ilyen?
BE: Mindenképpen. Nagyon szeretem azokat a darabokat, amelyek nem érnek véget a tapsnál, hanem a néző még napokkal később is gondolkodik rajtuk. Az Egy bizonyítás körvonalai pontosan ilyen. A történet elgondolkodtatja az embert a saját életéről, a döntéseiről. Az ilyen típusú előadásoknak különleges varázsa van.

TB: Dolgoztál már azokkal a kollégákkal, akivel egy darabban szerepelsz most?
BE: Egyikőjükkel sem dolgoztam még, kivéve Puskás Tamás rendezőt. Nagyon szeretem, amikor új kollégákkal találkozom. Ez is egyfajta kihívás.
TB: Jelenleg hány darabban játszol?
BE: Öt előadásban szerepelek a Centrálban, de játszom a Hatszín Teátrumban és a Belvárosi Színházban is, az Orlai Produkció előadásaiban. Ez most sok, de élvezem. Úgy érzem, most vagyok igazán a helyemen.
TB: Van olyan szerepálmod, amit még nem játszottál el?
BE: Nincs! Mindig arra koncentrálok, ami éppen előttem van. Nem szoktam olyan után vágyakozni, ami még nincs, mert szerintem ez elveszi az ember energiáját. Inkább élvezem a jelenlegi lehetőségeket, és várom, hogy mit hoz a jövő.

TB: Háromgyermekes anyukaként hogyan tudod összeegyeztetni a munkát és a családot?
BE: Amíg szabadúszó voltam, visszafogtam a munkát, hogy minél több időt tölthessek a gyerekekkel. Most, hogy már nagyobbak, könnyebben el tudnak engedni. Most érzem azt, hogy újra teljes erőbedobással dolgozhatok, és ez nagyon jó érzés. Bár félve mondja az ember, de én nagyon szeretem megélni a jót és most jó.
Balla Eszter nemcsak tehetségével, hanem elhivatottságával és a szakma iránti alázatával is kiemelkedik. Mindig nyitott az új kihívásokra, és sosem fél kilépni a komfortzónájából.