John Lennon a 20. század legnagyobb befolyással bíró énekese és zeneszerzője volt mindaddig, amíg Mark David Chapman úgy nem döntött, hogy kioltja a The Beatles gitárosának életét 1980. december 8-án New Yorkban. Ezen a napon egy fegyver elsült és a világ elveszített egy gyöngyszemet.
John Ono Lennon tömegeket volt képes megmozgatni és dalai révén nemcsak reményt adott, de mély gondolatokat is ébresztett. Zenéje a vágyairól, az érzéseiről, a gondolkodásmódjáról szóltak, illetve gyakran az aktuális eseményekkel kapcsolatban is kifejezte véleményét.
Az ír gyökerekkel rendelkező John Lennon 1940. október 9-én született Liverpoolban. Szülei hazafias lépésként második névként a Winstont adták neki. Miután apja lelépett, az anyja nővére, Mimi néni nevelte fel.
Bár nem az anyjával élt, rendszeres kapcsolatban volt vele és a látogatások alatt Julia megtanította bendzsón játszani. Nem sokkal a 18. születésnapja előtt azonban 1958-ban elütötte egy autó az édesanyját és neki kellett azonosítania a holttestét.
Hamar meggyűlölte az iskolai kötelezettségeket és konformitást és mint sok korabeli fiatalt, őt is lenyűgözte a rock and roll és az olyan énekesek, mint Elvis Presley, Chuck Berry vagy Buddy Holly.
Ennek eredményeképpen az 1950-es évek végén megalakította saját skiffle zenekarát, a „The Quarrymen”-t, majd amikor Paul McCartney és George Harrison is csatlakozott hozzá, „Johnny and the Moondogs” néven rock and roll-t kezdtek játszani.
Nevüket később Buddy Holly Crickets nevű zenekarának emlékére The Silver Beetles–re változtatták, de ezt hamarosan The Beatles–re rövidítették.
Nem szándékosan, de divatdiktátor lett belőle. Hamar kiderül róla, hogy rövidlátó, ezért szemüveget kellett viselnie. Később, mikor már fellépett a Beatles-szel, gyakran kontaktlencsét vagy dioptriás napszemüveget viselt. Viszont 1966-ban, a How I Won the War című film forgatásán egy nagy, kerek egészségügyi szemüveget kellett hordania, amit a forgatás követően is hordott és ennek következtében imázsa része lett.
Akárcsak az ikonikus gomba frizura, ami annyira jellemző volt a Beatles tagjaira, és meghatározta az egész hatvanas éveket. Szegény Leslie Cavendish nem tudott mit kezdeni Paul McCartney szénakazaljával, így hát belső ösztöneire hallgatva a zenéjéhez illő hajkölteményt próbált varázsolni, ami utána a többieknek is megtetszett.
Amíg Lennon karrierje egyre felfelé ívelt, a magánélete hullámzónak bizonyult, amiről ő maga is tehetett. 1962-ben feleségül vette Cynthia Powellt, aki gyermeket várt tőle. Julian nevű fiúkkal nem ápolt valami szoros kapcsolatot és ezt évekkel később meg is bánta. Ezt azután jóvátette a második házasságából származó gyermekénél, Seannál, akivel már többet foglalkozott a Beatles felbomlása után.
A Beatles utolsó két évében Lennon legtöbb idejét már Yokoval és a vietnámi háború ellen való tiltakozással töltötte. 1969. március 20-án házasodott össze John és Yoko, majd mézesheteiket Amszterdamban tartották „Egy ágyban…” a békéért („Bed-In” for peace). Később ugyanezt megismételték Montréalban is. Ezen második performance alatt vették fel a „Give Peace a Chance” című dalt, ami a békemozgalmak nemzetközi himnusza lett.
John viselkedése teljesen megváltozott: megbánta az agresszív, erőszakos viselkedését is a nőkkel szemben és fordult a béke és a szeretet irányába. Korábban nem egyszer talált gazdára egy-egy pofon a kedveseinél és előszeretettel terrorizálta őket lelkileg is. John a saját bevallása szerint nem tudta kifejezni magát, ezért inkább ütött és gyakran férfi barátait sem kímélte.
Mindennek ellenére második feleségére, Yoko Onóra úgy tekintett, mint a lelki társára. Amint egymásra találtak, elválaszthatatlanok lettek és mindenhová együtt jártak. Ahol John volt, ott volt Yoko is. A férfi egyszer azt is találta mondani: nincs John és Yoko, mert ők egyek, JohnÉsYoko. Ezért is változtatta meg nevében a Winstont Ono-ra.
Tény, hogy Lennon ritka tehetség volt, sok mindenhez értett, de egy valamihez nagyon nem volt érzéke: a vezetéshez. Szörnyen rossz sofőr volt. 25 évesen szerezte meg a jogosítványát, és többször szenvedett kisebb-nagyobb balesetet is. Bár mindenki tudta róla: mellé nem ajánlott beülni, mégis adott a látványra. Lehetetlen volt nem észrevenni a pszichedelikus mintákkal cizellált méregdrága Rolls Royce-át. 1969-ben pedig majdnem kiszúrt a merénylőjével és előbb fejezte be földi pályafutását, mivel egy Austin Maxival az árokba hajtott skóciai nyaralásuk alatt. A kocsiban ült a fia, Julian, Yoko Ono és annak korábbi házasságából származó lánya, Kyoko.
Mikor az 1960-as években arról kérdezték, szerinte hogyan fog meghalni, azt válaszolta:
„Biztos valami őrült fog kinyiffantani.”
Nem valószínű, hogy előre látta jövőjét, de csakugyan így történt.
1980.december 8-án, este 11 óra előtt Yokóval hazaérkezvén, Mark David Chapman ötször rálőtt a Dakota-ház előtt. Minden erőfeszítés ellenére John Lennon 40 évesen belehalt a golyók általi vérveszteségbe.
Chapman pótolhatatlan veszteséget okozott a világnak merénylete által.
Különös, de John Lennon életében kulcsszerepet játszott a 9-es szám. Két dalban is szerepel: az egyik a Revolution 9, a másik a #9 Dream. Ugyebár október 9-én született, és december 8-án este 11-kor halt bele sérüléseibe, de Angliában akkor már december 9-e volt. Fia, Sean Lennon szintén október 9-én született.
Talán csak a véletlen műve ez a sok 9-es, de a világban elszórt üzenete, az öröksége tudatos erőfeszítéseinek eredménye.
Mondanivalója még ennyi év után is megdobogtatja szívünket és
egy cseppet sem veszített aktualitásából:
„A lényeg, hogy ne foglalkozz a jövővel és a múlttal, a lényeg az, hogy békülj meg a jelennel.”
„Az élet az, ami velünk történik, miközben nekünk teljesen más terveink vannak.”
„Hogyan adhatnék szeretetet, amikor azt sem tudom, mi az?”
„Nincs szükséged senkire, hogy megmondja, hogy te ki vagy, mi vagy. Te az vagy, aki vagy.”
„Minden idióta háta mögött egy fantasztikus asszony áll.”
(képek: Pinterest)
