Lefejeztette a feleségét, hogy egy másik nőt vehessen el – VIII. Henrik király a feleségfaló

A Tudor-ház uralkodója, VIII. Henrik a történelem egyik legismertebb királya, akit két dolog tett különösen híressé.  Az egyik: az ő uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról.

Ő lett saját egyházának a feje és bezáratta a kolostorokat. A másik: elfogyasztott hat feleséget. Egy királynak sem volt ennyi felesége…

VIII. Henrik angol király 1491. június 28-án született. VII. Henrik angol király és Yorki Erzsébet másodszülött fiaként. Úgy volt, hogy a bátyjáé, Artúré lesz a trón, ezért Henrik vallásos nevelést kapott és kifejezetten művelt ifjú lett. Apja úgy kívánt közelíteni a spanyolokhoz, hogy Artúr fiával feleségül vetette Aragóniai Katalin spanyol hercegnőt.

Csakhogy 1502-ben Artúr meghalt, így Henrik nemcsak egy trónt, hanem egy feleséget is örökölt, mivel apja ragaszkodott a jó spanyol kapcsolat megőrzéséhez. 1509. június 27-ei koronázása után Henrik feleségül vette Katalint és 1516-ban pedig megszületett az első életben maradt gyermeke, aki később I. Mária néven lépett trónra.

Henrik egy hiú, és lobbanékony természetű fiatalember volt, aki nemcsak az életet, hanem a nőket is habzsolta.  Legtöbbször reggel nyolc után kelt fel, ami akkoriban egyáltalán nem volt szokás. Amint kitette a lábát az ágyból: vadászni, solymászni, vívni vagy teniszezni ment „uralkodás” helyett.

Amikor szabadtéri tevékenységei véget értek, Henrik talált némi időt kötelezettségeinek teljesítésére, de a munkát gyorsan be kellett fejezni, hogy éjszakába nyúlóan táncolhasson, mulathasson és szerencsejátékozhasson.

Ez nem azt jelenti, hogy Henrik felelőtlen lett volna, csak éppen szívesebben osztotta ki a feladatokat a titkárának és a nagyköveteinek.

Viszont amikor épp nem hedonista vágyainak hódolt, akkor előtört belőle a költő. 1521-ben megírta az Assertio Septem Sacramentorum  (A hét szentség védelme) c. művet, hogy támogassa a római egyházat. Nem mellesleg az első angol király volt, aki könyvet írt és ki is adta, így a pápa hálából „a Hit Védelmezőjének” nevezte el.

De nemcsak költő, hanem kiváló zenész is volt, aki lanton játszott és énekelt. Ezen túlmenően maga is komponált zenét.

Valószínűleg sokkal jobb uralkodó volt, mintsem férj. Persze a feleségei biztos örültek a rangoknak, a ruháknak, az ékszereknek, a tengernyi ajándéknak meg a fényűző életmódnak, de elég baljós dolog lett VIII. Henrik feleségének lenni. Már Aragóniai Katalin mellett is volt két szeretője:  Bessie Blount és Boleyn Mária.

A pletykák szerint  I. Ferenc francia király nővérével, Angoulême-i Margittal és Ursula Misseldonnal is volt afférja. Majd leendő második feleségének, a gyönyörű és fiatal Boleyn Annának kezdte csapni a szelet, aki Katalin udvarhölgye volt.

Mivel Henrik már nem sok jót kapott az öregedő feleségétől, érvénytelenítette a házasságát, azzal a kifogással, miszerint a királyné nem volt szűz a házasságuk napján. A pápa nem támogatta a tervet, ezért a saját kezébe vette azt irányítást. Önhatalmúlag feloldotta a házasságot, megszüntette a pápának az angol egyház fölötti hatalmát és kinevezte magát új anglikán egyház fejének.

Ezek után Henrik 1532-ben feleségül vette Boleyn Annát, és rá egy évre megszületett a későbbi I. Erzsébet királynő. De miután Annának sem sikerült fiúgyermeket szülnie – többször is elvetélt – ezért Henrik beleunt a házasságába.

Előbb félrelépett felesége unokatestvérével, Lady Margaret (Madge) Shelton udvarhölggyel, majd arra a következtetésre jutott: Anna boszorkány, és egy új udvarhölgynek, Jane Seymournak kezdett udvarolni.  1536-ban házasságtörés és vérfertőzés vádjával lefejezték Annát a Tower előtti téren.

Egy nappal később Henrik feleségül vette a katolikus Lady Jane Seymourt. Szegény azonban nem sokáig volt királynő és „élvezhette” férje figyelmét: 1537-ben megszülte Eduárd trónörököst, de törékeny testtel megáldott királyné a szülés után 12 nappal gyermekágyi lázban meghalt.

Rá egy hónapra a titkos tanács kérte a királyt, hogy válasszon új feleséget. Politikai okokból a német klevei Anna protestáns hercegnőt szemelték ki neki. Csakhogy a király az új nejét kicsit sem találta vonzónak, és már a házasságkötésük előtt meg akart szabadulni tőle. Végül Annát a richmondi palotába küldte, majd közös megegyezéssel érvénytelenítették az el nem hált házasságot.

Henrik emberei legközelebb  a nála évtizedekkel fiatalabb, katolikus Howard Katalint szemelték ki. De már megint bakot lőttek vele: egy leveléből tudomást szerzett Katalin szeretőjéről, Thomas Culpeperről, és mindkettőjüket lefejeztette.

Bár Henrik egészséges fiatalember volt, mégis paranoid módon félt attól, hogy megbetegszik és meghal. Tény, hogy akkoriban számos betegség miatt kellett aggódnia, de főleg az izzadástól és a pestistől tartott, mivel mindkettő halálos volt. Az óvintézkedések segítettek megóvni az életét ezektől a ragályoktól, de nem volt képes teljesen megvédeni az egészségét.

Ahogy öregedett, különösen a középkorba lépése után, finoman szólva is túlsúlyos lett és még távolról sem festett úgy, mint A másik Boleyn lány c. filmben az őt megtestesítő Eric Bana vagy a Tudorok c. sorozatból ismert Jonathan Rhys Meyers. A páncélja méreteit tekintve valószínűleg 400 font, azaz 181 kg volt. Ezt a súlyt kellett elbírnia a köszvényes lábainak, emiatt nehezen tudott állni és járni.

Henrik egészségügyi problémái miatt utolsó felesége, akit 1543-ban vett el, az addigra kétszeresen özvegy Catherine Parr gyakran olyan volt számára, mint egy ápoló, akinek sikerült ép nyakkal túlélnie a férjét. De nemcsak ebben volt a király a segítségére, hanem abban is, hogy kibékítse a két lányával is, így mindketten visszakerültek az örökösödési sorba.

A nagy szívtipró 1547. január 28-án, 55 éves korában hunyt el a whitehalli palotában. Sírja a Jane Seymouré mellett van a Szent György kápolnában Windsorban.

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek: Pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük