Minden idők egyik legszebb és legismertebb színésznője az indiai Darjeelingben született 1913. november 5-én.
Születési neve Vivian Mary Hartley volt. Legtöbben az 1939-es bemutatású Elfújta a szél című filmből, immár Leigh-ként ismerjük: ez nem is csoda, hisz hatalmas sikert ért el a Margaret Mitchell regényből Victor Fleming rendezésében elkészített alkotás.
Vivien kapta meg, kisebb viszontagságok után Scarlett O’Hara szerepét:
Clark Gable mellett játszhatott, aki Rhett Butler szerepét kapta.
A regény és a film története egy, az amerikai polgárháború idején szövődő szerelem köré épült, és hatalmas népszerűséget hozott Viviennek.
A csodás színésznő mindössze 53 évesen, tuberkulózisban hunyt el, 1967. július 8-án Londonban.
Az ő szavaival emlékezünk rá.
“Amikor belépek a színházba, biztonságot érzek.
Szeretem a közönséget. Szeretem az embereket, és azért dolgozom,
mert szeretek örömet szerezni az embereknek.”
“Néha rettegtem a sorok jelentésétől, melyeket mondanom kellett…
De a rettegésnek soha nem szabad látszódnia.”
“Én mindig tudom a szövegemet.”
“Skorpió vagyok, és a Skorpiók megeszik és megmarják önmagukat
– akárcsak én.”
“Minden egyes éjjelen izgulok.
Soha nem tudhatom, hogyan fog a közönség reagálni.”
“Az élet túl rövid, hogy olyan
keményen dolgozzunk.”
“Számos alkalommal lettem keresztanya, de
nagymamának lenni, az jobb bárminél.”
“Nem filmsztár vagyok, hanem színésznő.
Filmsztárnak lenni, az egy hamis élet: hamis értékekért
és a nyilvánosságért élni…”
“Emlékszel arra a részre, amikor Scarlett elmondja, hogy örül, hogy az anyja már nem él,
mert így nem láthatja, miféle rossz nő lett belőle?
Nos, az én vagyok…”