You are currently viewing Miért a tojás? A húsvéti készülődéshez ad segítséget a Néprajzi Múzeum

Miért a tojás? A húsvéti készülődéshez ad segítséget a Néprajzi Múzeum

  • Olvasási idő:olvasási idő: 11 perc
  • Bejegyzés kategória:#egyésmás / #kult
  • Ezen hozzászólások közzététele: 0 hozzászólás

Elkezdődött a Nagyhét. A Néprajzi Múzeum is szeretne hozzájárulni az ünnepi készülődéshez.

A Múzeum a tojásdíszítés hagyományaival és technikáival ismerteti meg az érdeklődőket, online formában. Miért a tojás? Miért piros? Milyen mintát válasszunk? Az intézmény ünnepi összeállításából kiderül.

A húsvét a keresztény kultúrkör kiemelkedő ünnepe. Gyökereit a történelem előtti időkben találjuk: a természet tavaszi éledésével az emberek a termékenységet, az újjászületést ünnepelték. Lelkiségben ezt szimbolizálja Jézus kereszthalála és harmadnapra történő feltámadása ugyanúgy, mint a szaporaságáról ismert nyuszi, az életet rejtő tojás vagy a tisztító víz.

Napjainkban a húsvétot a falusi közösségekben és városi terekben egyaránt a kulturális elemek változatossága jellemzi. A keresztény egyházi hagyományokra paraszti és polgári szokások rakódtak, az ezredforduló fogyasztói magatartása pedig egészen új elemekkel bővítette az ünnep tárgyi világát, szokásait. Barka, tűz és pászkaszentelés, kalács, sonka, hímes tojás, locsolkodás – mindez a nép húsvéti szokásaihoz tartozik.

Egy ünnep attól válik különlegessé, hogy az azt megelőző időszak készülődéssel, ráhangolódással telik. A közös tevékenység remek alkalmat nyújt a beszélgetésekre is, másrészt lefoglalja a gyerekeket, és az alkotás örömével az egész család közelebb kerülhet ehhez a sokszínű ünnephez, annak talán kevéssé ismert, ma is élő hagyományaihoz.

Ebben kíván segítséget nyújtani, és eligazodást adni a Néprajzi Múzeum, melynek összeállítása, filmjei, gyűjteményei mind kiváló ismeretterjesztést és szórakozást jelentenek a húsvéti készülődésben.

A tojásírás nem egyszerű, ahhoz, hogy biztosabb kézzel végezzük, némi gyakorlatra van szükség. Egy-két tojás megírása után nem szabad feladni, minden újabb próbálkozás örömteli tapasztalatot hoz. A magunk készítette húsvéti locsolóajándék vagy csupán dekorációként használt tojás kicsit visszarepít az időben, elmélyít, lelassít, közösségi vagy családi élményt hordoz, az ünnepre való lelki felkészülést segíti elő.

A Néprajzi Múzeum Tojásgyűjteménye közel 4000 darabot őriz. Ezek között fellelhetők a XIX. század végétől a mai napig a Kárpát-medence minden tájegységéről gyűjtött, a legkülönbözőbb technikákkal készült magyar és nemzetiségi darabok is.

Miért pont a tojás?

A húsvét elmaradhatatlan étke és tárgyi kelléke a díszített/hímes tojás. Jelkép, szimbólum. Keveredik benne a kereszténység előtti és a keresztény hagyomány, az újjá születő élet, a természet örök körforgása és Jézus sírból való feltámadásának örömhíre.

Miért írott tojás?

A Kárpát-medencében, tőlünk észak, dél és kelet felé található meg hagyományosan a viasszal megírt, majd megfestett, speciális tojásdíszítő eljárás, míg Nyugat-Európában az egyszínnel megfestett tojás a jellemző. Írottnak mondjuk, nem rajzoltnak, mert a viasszal felvitt motívumok valamikor üzeneteket jelentettek: jó egészséget, szerelmi vallomást, elutasítást, védő, oltalmazó kívánságokat. Mára a jelentések elhomályosultak, de azokon a vidékeken, ahol ez élő és nem újjáélesztett hagyományként a gyakorlatban megmaradt (Erdély, Moldva, Felvidék) a tojásíró asszonyok minden mintának ma is tudják a nevét, és jó néhány díszítmény szimbolikus jelentését is.

Miért piros?

A leggyakoribb szín a díszítésben a piros: az élet, az egészség színe. Moldvában úgy tartják, hogy Jézus kiömlött vére színezte pirosra a tojásokat. Ma kiváló anilin festékekbe mártjuk a tojást, régen növényekből készítették a festőlevet, a piros és fekete színt a festőfából főzték, a sárgát az almafa hajtásából, de leggyakrabban a ma is kedvelt hagymahéját használják a festéshez.

És a története?

Bizony be kell vallani, hogy ennek a technikának a története homályba vész, éppen a tojás sérülékenysége miatt. A kutatók összefüggésbe hozzák azzal a tojástartósító eljárással, hogy az eltarthatóság miatt a tojást viaszba mártották, az befedte a pórusokat, így hosszan tárolható volt. Amit biztosan tudni lehet, az, hogy az i.sz. IV. században már szentelmény volt. Amikor a tudományos érdeklődés a népművészet felé fordult, a XIX. században a 80-90-es évektől kezdték begyűjteni és lerajzolni az akkor virágzó falusi hagyomány tojásdíszítményeit.

Mikor kell készíteni?

Hagyományosan a nagyhét alatt készültek a hímesek, leginkább a nagypéntek volt a tojásírás napja. Aki nem tudott készíteni az ügyeskezű tojásíró asszonyoktól vásárolta meg.

Hogyan készül az írott tojás?

A tojásdíszítésnek számtalan technikája van, berzseléses, azaz levél- vagy papírrátétes, karcolt, patkolt, áttört, gyöngyös, pingált/ecsettel festett, matricás, textilrátétes. A legérdekesebb és legtöbb hagyománnyal bíró díszítés azonban az írott, batikolt, azaz viaszlevonásos technikával készül és készült. Alapelve, hogy ahol viasz került a tojásra, ott a festék nem fogja meg. Festés és száradás után a viaszt el kell/lehet távolítani. Csupán egy égő gyertyára van szükség, ennek viaszába és lángjába mártogatva az írókát, felvisszük a mintákat a tojásra. Lényeg, hogy csak a forró viasz fogja be a felületet, ezért folyamatosan mártogatni és melegíteni kell az íróka csövét.
Írókát házilag így készíthetünk >>>

Milyen mintát írjunk?

A tojások mintakincse archaikus geometriai motívumokat, a reneszánsz és a barokk virágornamentika gazdag keverékét tárja elénk, de a díszítményekbe beépült török hímzések hatását is megfigyelhetjük. Közöttük általánosan elterjedtek a gereblyés, tyúklábas, fenyőágas, barkaágas, búzakalászos motívumok. Jellemző a sokféle virágstilizálás is: a tulipán, a török szegfű, az olaszkorsó, a gránátalma sokféle változata, a különböző levélalakok és pontocskák használata.

Ha megírtuk a tojást, jöhet a festés! Kihűlt festéklevet kell használnunk a viaszos technika miatt. Az utolsó munkafázis a viasz eltávolítása. Óvatosan gázlángba, bunzenégő lángjába tartva (a gyertya lángja nem elég meleg és kormoz) a tojás egy-egy részéről egymás után papírkendővel letöröljük a felolvadt viaszt. Villanylapon megmelegített rongy szintén kiváló. Óvatos, figyelmes mozdulatokat igényel, gyerekeknek ezt a munkafázist nem ajánljuk! Gyerekeknek az olvasztás helyett a felső-Tisza-vidéki technikát javasoljuk: aranyporos vattával bedörzsöljük a megfestett tojást, az aranypor a viaszos mintát fogja beszínezni.

Tojásminta rajzok a Néprajzi Múzeumban

A múzeum archív rajzaiból válogatva a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeinek húsvéti tojásmintáit mutatjuk be. A rajzok között szép számmal vannak Felső-Magyarországon, Erdélyben, Torontál megyében valamint Pest megyében gyűjtött anyagok, amelyeket rajztanárok és múzeumi szakemberek dokumentáltak a 20. század elején.

Megnézhetjük itt >>> és itt >>>

Kalocsai tojásfestés (archív felvétel):

A húsvéti ünnepkör hagyományai videókkal és hangfelvételekkel itt tekinthetők meg >>>.

Jó készülődést és kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

(képek forrása: https://www.neprajz.hu/)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Szépet, emlékezetest, nem nehezet – húsvéti tojásfestési ötleteket gyűjtöttünk

Húsvét vegán módra a LUSH kényeztetésével

Egyedi, stílusos, mesés és menő kiegészítők apróknak és nagyobbaknak

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?