1980. december 17. – a dátum, amikor bemutatták a nagy sikerű, és talán nem nagy túlzás, ha azt mondom: világhírű Házibuli című filmet, melyben a gyönyörű és fiatal Sophie Marceau zseniális alakítást nyújt.
Úgy gondolom, a történetet senkinek nem kell elmondanom, hisz mindenki ismeri és látta már legalább egyszer – vagy inkább százszor?!
Azt hiszem, én a százat már gyerekkoromban túlléptem.
Mindig szerettem ezt a filmet, és a mai világban is teljesen megállja a helyét (a frizurákon kívül): a ruhák, a helyzetek, a szituációk, a párbeszédek, a stílus, na meg persze a lényegi mondanivalója.
„Egyébként is hülyén nézne ki”, ha nem említenénk a filmes listánkon egy ilyen nagy sikerű klasszikust.
Íme, néhány emlékezetes idézet:
„Eszemben sincs itt tanulni,
inkább megnézek hetente tíz amcsi filmet.” (Pénélope)
„Le kell tennem, megjött az idomítóm!” (Vic)
„Ne add fel soha a küzdelmet, egyébként se mondj le soha semmiről! (…)
Csak egy csatát vesztettél, az nem vereség. A hadjáratban még győzhetsz.”
„Csak akkor hazudj, ha biztos vagy benne,
hogy nem csíphetnek rajta!”
„A lényeg hogy ne tűnjenek hülyének önmaguk előtt,
ha megváltoztatják a véleményüket.”
„Mindenek előtt a legfontosabb a megfelelő pillanat,
az embernek állandóan egy pillanatra kell feltennie az életét.” (Poupette)
„Egy buli felnőttekkel olyan,
mint a torta enyvvel, blööö…” (Raoul)
„Együtt járni egy fiúval azt jelenti, hogy
csókolózunk egymással.” (Vic)
„Nézd csak meg a többi férfit, van köztük gazdag és szegény,
okos és buta, gyengéd és durva, de olyan,
akinek van humorérzéke és képes megnevetetni?” (Poupette)
„Neked esett miattam, bunyózott miattam,
ez csodás, áh ez óriási!” (Vic)
„A tabletta csak a kisbaba ellen véd,
a kis szíved bibije ellen nem használ.” (Poupette)
„Ha egy nő felajánlja magát, akkor az legyen ajándék, ne bosszúság forrása! (…)
Ha vállalod, amit teszel: adsz és elfogadsz, akkor
független és szabad vagy, kölcsönösség az alap!” (Poupette)
„Ne gondold, hogy vesztettél,
te mindig győztes leszel!” (Poupette)
Azontúl, hogy milyen sikeres a film, így felnőtt fejjel az is feltűnt, hogy 1980-ban készült: a majd negyven évvel ezelőtti Franciaországban játszódik. Vic hetedik osztályosként kezd a suliban, tehát 13 éves, mégis olyan, mintha a mai huszonévesek életét mutatná be: házibuli, pia, cigi, csók, szerelem, intrika, szenvedés, könnyek, előző kapcsolatok…
Emlékeztek rá, ti mit csináltatok 13 évesen?!
Másik konklúzió: Vic dédnagymamája, Poupette, egy igazi tündér keresztmama, bölcs életmeglátásaival, segítő szándékával: szinte mindenben a mai napig jócskán igaza van!
Érdemes megfogadni tanácsait!
