„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” – Antoine de Saint-Exupéry, mindannyiunk kis hercegének megteremtője

Több, mint 400 nyelven jelent meg és a világ minden tájára eljutott A kis herceg, aki talán a világ leghíresebb hercege. Szinte nincs olyan gyermek és felnőtt, aki ne ismerné.

Bár több regénye is jelent meg a repülési élményeiből merítve, mégis ez lett az, amely mindannyiunk szívébe belopta magát. De sajnos tragikus vég jutott annak, akinek az írás és a repülés volt a mindene.

Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry 1900. június 29-én született a franciaországi Lyonban, Jean de Saint Exupéry vikomt és Marie Boyer de Fonscolombe harmadik gyermekeként. A régi nemesi családé volt a középkorban az akvitániai Saint-Exupéry falu és innen származik a nevük.

Saint-Exupéry egy igazán kreatív gyermek volt. Mindig is vonzotta a repülés és izgalmas kísérleteket végzett, például szárnyakat csatolt a kerékpárjához. A másik nagy szerelme az írás lett és verseket írt otthonáról, négy testvéréről, illetve anyjáról.

Sajnos fiatalkorát beárnyékolta két tragédia: apja Jean 1904-es és öccse, Francois 1917-es halála, akivel nagyon szoros kapcsolatban állt.

Miután megbukott a tengerészeti vizsgáin egy építésziskolába jelentkezett. 1921-ben kezdte meg katonai szolgálatát és azzal együtt a pilótaképzést. Időközben eljegyezte a nemesi származású Louise Lévêque de Vilmorint, akinek ugyancsak voltak írói hajlamai. De végül kilépett a hadseregből a menyasszony és annak családja tiltakozása miatt.

Viszont 1926-ban újra visszatért a repüléshez, amikor Vilmorinnal felbontották az eljegyzést. Nemzetközi postajáratokon kezdett dolgozni és

legendás, hősies pilóta hírében állt,

mivel akkoriban hihetetlen veszélyes vállalkozásnak számított a repülés a kezdetleges műszaki felszereltségű gépeken, rádió nélkül.

1926 még egy okból lett jelentős év: kiadta első művét, a L’Aviateur (A pilóta) című novellát. Áttörő sikert pedig az 1931-es Vol de Nuit (Éjszakai repülés) könyvvel ért el. Bestseller lett belőle, elnyerte a Femina-díjat nyert és Clark Gable főszereplésével megfilmesítették, ami híressé tette Saint-Exupéryt.  Addigra már Dél-Amerikában élt, ahol az Aeroposta Argentina Company igazgatója lett.

1931 más miatt is jelentős évnek bizonyult: megismerte majd feleségül vette az el salvadori Consuelo Carrillo nevű karizmatikus, tüzes özvegyet, aki maga is írt. A férfi odáig volt érte és mindent megtett a kegyeiért és boldogságáért. Mégis mindketten házasságon kívüli kapcsolatot folytattak és időnként külön is éltek, aminek oka nem más volt, mint Antoine munkája, ami gyakran elválasztotta őket egymástól, ezt pedig mindketten rosszul viselték.

Két nővel is volt komolyabb kapcsolata: az egyik, a férjes Hélène de Vogüé-vel, akit Nellynek hív a leveleiben. A másik: Madame de B., akinek kilétét nem tisztázta az író az emlékirataiban.

Egészen második világháború kezdetéig folytatta az írást és repülést. Miután kitört a háború, a francia felderítőknél szolgált. Később New Yorkba költözött, és 1942-ben egy jó ideig Québecben élt. Ebben az időszakban Saint-Exupéry depressziós lett, és vágyott arra, hogy csatlakozzon a háborúhoz és kivegye a részét belőle.

Ezért 1942-ben Consuelo kibérelte a Long Island-i Bevin-kúriát, hogy felvidítsa férjét. Ebben a házban íródott A kis herceg java. Azt mondják, hogy Saint-Exupéry 11 órakor kezdett írni és hajnalig dolgozott. A barátai emlékeztek arra, hogy Saint-Exupéry előszeretettel hívta fel őket az éjszaka közepén és piszkozatokat olvasott nekik.

Számos nyilvánvaló inspirációs forrást adott a saját élete A kis herceghez, amit ő maga illusztrált. Érdekes, hogy

már a húszas évei óta újra és újra ugyanazt a kis figurát rajzolta nyugtákra, abroszokra
és papírdarabokra. Amikor az emberek megkérdezték tőle,
honnan jött ez a kis karakter, azt felelte:
„Egy nap lenéztem egy üres papírlapra, és egy alak tekintett rám vissza, és azt mondta:
„Én vagyok a kis herceg. ”  

A Le Petit Prince 1943-ban jelent meg először az Egyesült Államokban.

Még egy utolsó küldetésre indult pilótaként 44 éves korában 1944. július 31-én éjjel. Adatokat kellett gyűjtenie egy Rhône-völgyi német alakulatról. Ez azaz út, ahonnan soha nem tért vissza.

2008-ban úgy hitték, hogy Horst Rippert egykori német vadászpilóta lőtte le az író repülőgépét. Ennek azonban ellentmondanak a német légierő feljegyzései, miszerint azon a napon semmilyen repülőgépet nem lőttek le. Ráadásul egy német veterán, Robert Heichele azt vallotta, hogy ő lőtte le Saint-Exupéry Lockhed P–38-as repülőgépét. Egyesek szerint a szerencsétlenséget műszaki hiba okozta, mások szerint öngyilkosságot követett el, mivel ebben az időszakban alkoholizmussal és depresszióval küzdött. Az sem kizárt, hogy egyszerűen rosszul lett vezetés közben, mivel dohányzott és máskor is adódtak már szívproblémái.

Még 1944 augusztusában találtak egy francia egyenruhát viselő holttestet, akit szeptemberben Carqueiranne-ban temettek el, és aki esetén valószínűsítik: csakugyan az író földi maradványai. Halálának körülményei máig tisztázatlanok.

Már csak egy romantikus fordulat maradt az életéből: mielőtt eltűnt volna, ő és felesége egy közös emlékiratot állított össze A rózsa története címmel. A kéziratot 1979-ben fedeztek fel, Consuelo halála után, amit 2000-ben ki is adtak.

Bármi is történt az íróval, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy nevét örökre beírta a történelembe és vele együtt a mindannyiunk által szeretett kis herceg is halhatatlan lett.
Még napjainkban is sokat tudhatunk meg az íróról és életéről, ha kezünkbe vesszük a könyvét. A mesében található bölcsességek és üzenetek napjainkban ugyanúgy érvényesek. Emlékezzünk rájuk a legkedvesebb idézetekkel a könyvből:

„Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele.”

„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.”

„A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.”

„A gyerekeknek nagyon elnézőknek kell lenniük a fölnőttek iránt.”

 

További kedvenc idézeteinket A kis herceg című könyvből — > IDE kattintva találod!

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek forrása: Pinterest)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.