Url Izabell: A teheráni csecsemő – lebilincselő regény iráni kultúrával fűszerezve

Irán történelme i.e. 7000-ig nyúlik vissza, azóta ad otthont a világ egyik folyamatos, nagy civilizációjának.

Az iráni birodalom a vaskorban kezdett kialakulni az iráni népek bevándorlását követően. Nemzeti identitását az évszázadok során folyamatosan erősítette, így különálló politikai és kulturális egységgé fejlődött. Történelmében fordulópontot jelentett Perzsia muszlim meghódítása. A korábbi perzsa civilizáció jelentősen hozzájárult a kialakuló új iszlám civilizációhoz.

A mongol hódítás ezt a területet sem kerülte el, a tömeges kivégzések és éhínség következtében a lakosság létszáma olyan mértékben csökkent, hogy sok település még a 20. századra sem érte el a mongolok betörése előtti népességet.

A 11. századtól egészen a reneszánsz korig tudományos vívmányai komoly hatással voltak Európára.

Újkori történelme sem volt viharoktól és radikális változásoktól mentes. 1921-ben Reza Pahlavi megdöntötte az addig hatalmon lévő kádzsárokat. Nevéhez fűződik az első iráni egyetem megalapítása, a vezetéknév használatának kötelezővé tétele, a saríát felváltó polgári törvénykönyv bevezetése.

1936-ban a modernizáció jegyében betiltotta a női arcot takaró kendők használatát. A rendőrség közterületen akár erőszakkal is eltávolította a nőkről a kendőket, fátylakat. Iszlámellenessége többek között a perzsa kultúra felélesztésére tett kísérleteiben, feltétlen nyugatbarátságában és a síita klérus elleni kegyetlen fellépésében is megmutatkozott, ami nagyon népszerűtlenné tette alattvalói körében. A paraszti tömegek életének javítása érdekében semmit nem tett.

Első demokratikusan megválasztott miniszterelnökét, Mohamed Moszadeket 1953-ban az USA és Nagy-Britannia titkosszolgálatainak segítségével buktatták meg.

1979-ben kiáltották ki az Iráni Iszlám köztársaságot. Létrehozták a Forradalmi Gárdát is, amelynek feladata a rendszer megdöntésére irányuló törekvések, a hadsereg esetleges lázadásainak, valamint az „aberrált mozgalmak” elfojtása. A korábban rájuk kényszerített nyugatiasodás magával hozta a radikalizálódást, az addig elért polgárjogi eredmények szinte eltűntek.

Url Izabell: A teheráni csecsemő szereplőinek egy része ebből a kultúrából származik.

Történetében egymásnak feszül férfi és nő, kelet és nyugat, az iráni és a magyar mentalitás.

A regény nem nélkülözi a valóságon alapuló elemeket sem, a COVID-19 járvány idején koholt vádak alapján az Európai Unió teljes területéről több évre kiutasított iráni diákok történetét is beleszövi.

A két főhős két nagyon eltérő társadalomban nőtt fel. Az író fantasztikusan mutatja be, milyen kép él egy európai emberben Iránról, és hogyan szembesül a hétköznapi élet valóságával egy fiatal lány, akiben az iráni kultúra, társadalmi berendezkedés a szerelme, és egy idealizált, ősi civilizáció örököseiről alkotott kép él.

Történetükön keresztül betekinthetünk egy valóban csodálatos kulturális örökséggel rendelkező társadalom történelmébe, hétköznapjaiba. Megismerhetjük a nők helyzetét, megérthetjük, hogyan működik az iráni társadalom, hogyan és miért fordulhattak el a rájuk kényszerített modernizációtól, hogyan próbálnak kitörni, a maguk módján lázadni a mai fiatalok egy olyan rendszerben, ahol minden lépésükkel akár az életüket is kockáztathatják.

Izabell fantasztikus stílusa egy pillanatra sem engedi lankadni az olvasó figyelmét, az érzelmek hullámvasútján biztos kézzel vezeti végig a történeten. Szereplői nem idealizált hősök, hanem a szó igazi értelmében vett emberek, a maguk felemelő érzéseivel, gyarlóságukkal, hibáikkal együtt.

Jakab Anita

A regény a Smaragd Kiadó gondozásában jelent meg.

(képek: Url Izabell és Smaragd Kiadó. A fotók felhasználása nem engedélyezett!)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.