Az elszabadult gázárak a magyarok többségének már most komoly fejtörést okoznak hóvégén, pedig még be sem köszöntött a tél. Sokan olyan alternatív megoldásokat keresnek, amivel a gázfűtés – részben vagy teljes egészében – kiváltható.
Ha azonban szeretnénk hosszú távon is búcsút mondani a gázszámlának, érdemes a beruházás előtt átgondolni, hogy az egyes fűtési alternatívák milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak. A Wavin szakértője sorra vette a lehetséges megoldásokat.
Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klíma Megoldások Felelőse, 25 éve foglalkozik fűtési rendszerekkel. A szakember tapasztalatai szerint a következő lehetőségek közül érdemes átgondolni, hogy a saját környezetében ki melyiket látja megoldhatónak a gázzal működő hagyományos rendszerek helyett:
Fatüzelés
A fával való fűtés kézenfekvő megoldásnak tűnhet. Ha van fatüzelésre alkalmas berendezésünk, például kályhánk, cserépkályhánk, kandallónk, ráadásul a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár. Azonban fontos arra is gondolni, hogy ez a viszonylag olcsó megoldás rossz hatásfokú fűtést eredményez. Plusz további olyan költségeket is rejt magában, mint például a rendszeres kémény takarítás. A fatüzelés ezen felül komoly fizikai munkát igényel. A tüzelőanyagot fel kell hasogatni, majd a szárítást követően a tárolóhelyre kell szállítani, és a keletkezett hamut is rendszeresen el kell takarítani.
Olajkazán
Az olajjal való fűtés esetén számíthatunk a legkellemetlenebb „mellékhatásokra”, hiszen az olaj égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik. Ráadásul az olaj a fánál lényegesen hamarabb képez jelentős koromréteget a kémény belsejében, amit emiatt sűrűn kell tisztítani. Továbbá, az olaj jellemzően nem lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel.
Pellet
A fapelletek, és a fabrikettek lényegében összepréselt faforgácsból állnak, és ez a megoldás jóval tisztább, mint a tűzifával vagy az olajjal való fűtés. Viszont drágább, mint a tűzifa, és a pellettel való fűtés kifejezetten nagy helyigényű a tárolás, és maga a nagyméretű kazánnal való tüzelés miatt is. Fontos, hogy a pelletet nem lehet vizes, nyirkos helyen tárolni, mert az átnedvesedett tüzelőanyag lényegesen rosszabb hatásfokkal ég.
Légkondícionáló
A klíma fűtés üzemmódra való kapcsolása kézenfekvő megoldás lehet mindazok számára, akik a nyári meleg miatt már korábban beszereztek légkondicionálót, vagy egyszerre szeretnék megoldani a fűtés és a hűtés kérdését. Azonban a klíma viszonylag rossz komfortérzetet eredményez, hiszen a falakat és a lakótérben található tárgyakat lassan melegíti fel, illetve a levegő befúvás által huzatérzetet okoz. Ráadásul száraz levegőt eredményez, felkavarja a lakásban található port, és akár legionella betegséget is okozhat. Üzemeltetéséhez azonban csak a karbantartást, illetve az áram árát kell megfizetni, ami jelenleg lényegesen kedvezőbb a gáz áránál.
Felületfűtés
Ezek a rendszerek sugárzásos hőleadást eredményeznek, így a klímafűtéssel szemben nem a levegőt, hanem magukat a falakat, illetve a berendezési tárgyakat melegítik fel, ezáltal sokkal kellemesebb hőérzetet nyújtanak. Jobban is tartják a meleget, így ajtónyitásnál, szellőztetésnél nem „szökik el” a hő, még akkor sem, ha az épület nincs felújítva. A felületfűtési rendszerrel egy csapásra megoldódhat a nyári hűtés kérdése is.
Attól függően, hogy milyen hőtermelő egységet választunk, lehetőség nyílik a helyiségek hűtésére is. Ez egyszeri beruházást, például hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, folyadékhűtő beüzemelését jelenti, ám ezek mindegyikének energiaigénye lényegesen alacsonyabb a gázzal való fűtésnél, vagy a légkondicionáló üzemeltetésénél, és rendszeres karbantartást sem igényel. Ráadásul a hőszivattyú ún. „H” tarifával, azaz a megújuló energiaforrásokra érvényes kedvezményes áramtarifával működtethető.
A fentiek közül a szilárd és olajtüzelés jelentősen károsítja a környezetet. Tehát a reális megoldást a hőszivattyú és felületfűtés együttese jelenti.
