Napi vers

“Ibolyák enyelegnek halkan, 
fenn csillag gyúl magosan. 
Mese csordul a rózsák ajkán, 
rejtelmesen, illatosan.”   

Heinrich Heine: A dal szárnyára veszlek

A dal szárnyára veszlek, 
s elviszlek, kedvesem, 
a Gangesz-parton a legszebb 
ligetbe röpülsz velem.

Ott szelíd holdsugárban 
virágzó kert susog. 
Rád, nővérükre várnak 
a lenge lótuszok.

Ibolyák enyelegnek halkan, 
fenn csillag gyúl magosan. 
Mese csordul a rózsák ajkán, 
rejtelmesen, illatosan.

A gazellák rád függesztve 
szemüket, néznek komolyan, 
és hallod, amint messze 
morajlik a szent folyam.

Leheverünk a gyepre, 
hol pálmák árnya ring, 
s álmodjuk mindörökre 
szerelmes álmaink.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.