Tele vagyok kételyekkel. Talán túl közel engedtelek magamhoz és ha most menni akarnál, már egy nyitott szívműtétként élném át a csalódást.

Ha velem vagy, hiába minden. Hiába próbálok elbújni előled, a kicsi félénk szívem elő – elő lopakodik és nem tudja száztíz százalékig nem befogadni azt, amit adni tudsz nekem.

Félek… Talán azért, mert akik eddig nagyon közel voltak a szívemhez, mindenkit elveszítettem. És nem akarom, hogy ez történjen velem, velünk.

Ha nem vagy velem, minden percben hiányzol.

A karjaid melege a legbiztonságosabb hely nekem a Föld nevű bolygón.

Beleborzongok, ahogy filmnézés közben megsimítod az arcom. Egyszerre fájó és bizsergető. Pont, mint egy jó fehérbor.

Kóstolgatod és minden korttyal egyre édesebbé válik. Aztán mikor eljön a másnap, az elvonási tünetek tüzében égek.

Beléd kóstoltam és kívánom, hogy minél tovább éljen bennünk az érzés,

amely kérdés nélkül jött, és remélem, hogy nem mostanában akar távozni…

Barackmag

(kezdőkép: Unsplash)