Örökre megvettél a tekintetteddel, mely óvott és mindenhová elkísért, és olyan evidens szeretettel sündörgött mellettem, mint egy kölyökkutya.
Hűséges tekinteted helyett veszek egy plüsst, az ajtó mellé állítom, őrizze ő a múltat, kövesse hideg, műanyag-tekintetével lépteim, gyötrelmeim, s vigyorogjon csak bambán, mintha mi sem történt volna.
Örökre megvettél az illatoddal, melytől elakadt a lélegzetem, és mindig csak aprókat szippantottam belőle, spórolósan, darabkáit pedig lepréselve eltettem emlékbe a polcra.
Illatod helyett veszek egy parfümöt, melynek kíméletlen, sűrű illatába belefulladhatnak az emlékek, és a szaga olyan erős, hogy lepofozza a polcról az összes hülye relikviát, mely a letűnt időket idézi.
Örökre megvettél a hangoddal, melytől libabőrös lettem,
még a lelkem is,
és akárhogy küzdöttem ellene, hallatán egy parányi mosoly fészkelt a szájam szegletébe, hogy teleénekelje vidámságával az egész tudatom.
Hangod helyett veszek egy hangszórót, mely annyi decibellel dübörög, hogy basszusa még a felhőkre is komor redőket von, és most már mindig szívemben mennydörög.
Örökre megvettél a mondataiddal, azokkal a gyönyörű mondatokkal, melyek úgy hömpölyögtek, mint tavaszi mederben a frissen magára talált patak, ahogy fénylő hullámait próbálgatja. Vagy nem is patakok voltak azok a mondatok. Inkább türkiz égen suhanó fehér vásznak, melyek bátrak, és bármilyen ádáz szélnek nekitámadnak.
Mondataid helyett is vettem néhányat akciósan, igazán jó áron, csak annyira ócskák voltak, hogy az első kimondásnál szétszakadtak. Persze, néztem volna meg jobban, hol készültek, és melyik tudatban tették őket gyártósorra!
Örökre megvettél a gondolataiddal,
azokkal a szépen csavarozott gondolatokkal,
melyek úgy fonták be az elmét, mint patkolt dísztojást a fémveret. Egyben tartották a bensőmet, feldíszítették a perceket, mintha az élet csupa gyertyafény lenne és végtelen ünneplés.
Kár, hogy gondolatok sehol sem voltak a boltban, mert épp kifogytak belőlük, így a fejemben még mindig a te gondolataid lapulnak, és szerintem ott is maradnak, mert úgy tűnik, valaki túl mélyre kalapálta őket.
Finy Petra
