Mellettem van, fogja a kezemet. Nem csak úgy félvállról, hanem erősen, magabiztosan.

Tanít, nem fellengzősen, hanem csak úgy kedvesen, a maga módján. Erősít. Minden napnak minden órájában,

akkor is, amikor nincs mellettem.

Nem bírál soha, de elmondja a véleményét.

Amikor sírok, letörli a könnyeimet, átölel, és a karjában elfelejtem a gondjaimat.

Megnevettet, mellette újra gyermeknek érzem magam.

Megért.

Barátom helyett barátom, szülőm helyett szülőm, minden gondolatomat megoszthatom vele.

Szárnyal a szívem, mert mellettem van,
mert mellette lehetek.

Mozdulataiból és szavaiból sugárzik a szeretet, szemében szerelem lángol.

Minden ébredéskor, és lefekvéskor

hálát adok érte, hogy Ő a férjem.

O.H.

(kezdőkép: Unsplash)