Vicsápi Natália, önismereti tanító, a Nati Method alapítója részletezi, milyen módon tehetjük boldoggá saját magunkat és ezáltal a társunkat is?!
A változás nagykövet arra is kitért, milyen hibákat lehet elkövetni a kapcsolatban, hogyan lehet megélni a szerelmet és az élet élvezetét hosszú időn keresztül is, és milyen módszerek segítenek sikeressé tenni a párkapcsolatot.
Vicsápi Nati elárulja, hogy először is az önismeret útjára kell lépni. Egy hasonlattal élve bemutatta, milyen az igazi kapcsolat: olyan mint két különálló oszlop, amely egy tetőt tart, ez pedig a szeretet. Nem birtokolják egymást, hanem megélik a saját szabadságukat, meghagyják a másik autonómiáját. Tudatos kapcsolatban valójában erősítik egymást. Tudatosítják azt, hogy a házasság akkor lesz jó, ha két különböző ember él együtt, és kiegészítik egymást.
– Amíg a párunkat a saját képünkre formálnánk, addig azt szeretnénk, hogy olyan legyen mint mi. A másik ezért nem tudja, és nem is akarja, ami számunkra a megfelelő lenne, ezért kiég, lemond magáról, eltűnik az életkedve, közömbösen éli az életét. Ennek hatására pedig eltűnik a vonzalom. Azonban amikor már tudatos emberek élnek együtt, akkor már pontosan tudják, hogy a párjuk miben jó, és mi miben szenvedünk csorbát.
Amikor mindkét fél megélheti a saját személyiségét és erősségeit, nem akarják őt átváltoztatni, akkor a pozitív élmények, érzések megmaradnak mindkettőjük életében. Így a szerelem, az izgalom, az élvezet is képes a kapcsolatukban is jelen lenni nagyon hosszú ideig – kezdte Vicsápi Natália, a Nati Method megalapítója, aki a saját életén, tapasztalatain keresztül vezeti rá az embert, milyen hibákat lehet elkövetni az életben.
– Az én férjemmel korábban nagyon hosszú ideig tudattalanul éltünk. Majd egy pofonnak köszönhetően a sors kikapott az életünkből, és ennek hatására elindultunk a tudatosság útján. A régi életünk úgy nézett ki, hogy mivel én nagyon materialista, racionális nő voltam, a munkáról szólt az életünk. Egy helyen dolgoztunk, majd esténként egymás mellé tértünk nyugovóra, de teljesen elhidegültünk egymástól.
Amikor elindultam a tudatosság útján, eljutottunk arra a pontra, hogy meg kell ismernünk egymást. Akkor kezdődtek a viták, amikor volt időnk egymással kommunikálni, és zajlott a hatalmi harc köztünk. Nem oda jutottunk, hogy boldogabbak lettünk, hanem majdnem a válóper küszöbére kerültünk. A veszekedések során eljutottunk arra a pontra, hogy majdnem mind a ketten feladtuk.
Akkor azt mondtuk, hogy nem szeretnénk így élni. Majd abban a pillanatban rájöttem, hogy nem akarom a férjemet megváltoztatni, és a férjem is elfogadott úgy, ahogy vagyok. Attól a pillanattól kezdve elkezdtük megismerni egymást és látni olyannak, amilyen valójában.
Akkor jött el az a pillanat, amikor visszaadtuk egymás szabadságát, és elkezdtük egymást felfedezni. Úgy éreztük magunkat, mint amikor megismerkedtünk, és most már hála Istennek évek óta tudatosan éljük az életünket. Teljesen más emberek vagyunk, így egészítjük ki egymást. Amiben a férjem jó, én abban gyenge vagyok, és amiben én vagyok jó, abban a férjem kevésbé.
Nincsenek a férfi-női feladatok szétosztva, aszerint, hogy mi az elvárás, hanem pontosan úgy osztjuk szét, hogy ki miben jó. Nagyon fontos, hogy szabadon éljük az életünket és az együtt töltött időt. Hihetetlen nagy élvezetet találunk ebben most már. Azt mondhatom, hogy 19 év együttlét után is képesek vagyunk megélni a szerelmet és az élet élvezetét – mesélte a szakember.
Hogyan változtassanak, akiket a mindennapi teendők, a szürke hétköznapok elragadnak?
– Ezt úgy hívjuk, hogy mókuskerék, amely pontosan azért alakul ki, mert amikor összekerül két ember, nagy a szerelem, elfogadjuk a másikat olyannak, amilyen. Gyorsan racionalizáljuk, azt hogy most már ketten vagyunk, és ez nagyobb felelősséggel jár. Ilyenkor beindul bennünk az az ösztön, hogy családot alapítsunk, és a gyerekeket el kell tartanunk.
Be kell biztosítanunk a jövőnket, és valójában nem tudatosítjuk azt, hogy lehetne ezt jól is végezni. De mivel a szülőktől azt láttuk, hogy ahány gyerek, annál többet kellett dolgozni, és aggódtak értünk. Majd egyre jobban eltűnt az élvezet az életükből, és mi is ebbe a mókuskerékbe léptünk. Annál többet dolgozunk, és nem jó érzéssel éljük az életünket, ugyanis tudattalanul az érzelmeink irányítanak minket.
Nagyon ritkán van az, hogy jó érzést élünk meg, inkább a nap nagy részében a negatív érzelmeink vezetnek bennünket. Természetesen tudattalanul működik ez, nem vagyunk képesek ezt észrevenni. Ezek a negatív érzelmek azok, amelyek kiölik az élvezetet az életből.
Egy idő után elfogadjuk azt, hogy nincs már az a szerelem, és azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a szeretet, a tisztelet megvan, és ezután pedig közömbössé válunk a másikkal szemben, elzárjuk magunkat.
Ezzel az elzárással pedig nem jut át semmi érzelem. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy igaz, hogy egy háztartásban élnek a párok, de teljes mértékben el vannak zárva egymástól. Ezért fontos az, hogy elfogadjuk önmagunkat és a másikat is, és egymást erősítve, kiegészítve támogassuk egymást a mindennapokban.
