Soha nem gondoltam volna, hogy lesz olyan valaki az életemben, aki a mindent jelenti. Kolléga, barát, és végül egy testi-lelki szerelem!

Sajnos sors nem adta meg a lehetőséget, hogy ez kiteljesedjen. Hiszen úgy ismertük meg egymást, hogy mind a ketten kapcsolatban voltunk.

Túl gyávák voltunk lépni, és a boldogságot választani…

“Bármiből is van a lelkünk, az övé s az enyém egy.”

Van úgy, hogy annyira szereted a másikat, hogy képes vagy elengedni, és megpróbálni élni az életedet nélküle.

Nem telik el úgy nap, hogy napjában többször ne gondolnék a közös pillanatokra, boldogságra… Tanácsom azoknak, akik rátalálnak arra, aki az életük részévé válik, igenis merjenek lépni hiszen

egy életünk van, és a boldogság a legfontosabb .

A megszokásból nehéz kilépni, de a közös út erőssé tesz.

Napsugár

(kezdőkép: Pixabay)