Sokáig kerestem. Kutattam azt az egyet, aki az én társam kell, hogy legyen.
Bíztam benne, hogy rátalálok, még ha nem is hittem néha, hogy valóban létezhet ilyen tökéletes ember a földön.
De azért csak kutattam tovább, hisz nem is tehettem mást.
És aztán megtaláltalak.
Először el sem akartam hinni… Félve kerestem a hibákat, fel akartam fedezni még időben mindazt, ami megakadályozza, hogy együtt lehessünk.
Féltem kinyitni feléd a szívem…
Hisz annyit csalódtam már!
De kiderült: felesleges volt a félelem.
Hogy Te tökéletes vagy-e?
Nem.
Annál sokkal jobbra találtam.
Egy igazi, hús-vér emberre, egy valódi társra.
Aki biztosan mellettem áll, akinek a puszta létezése elfeledtet mindenki mást.
Aki mellett mindenki más kevésnek és idegennek tűnik.
Megismertelek, megszerettelek, és
már elképzelni sem tudom, milyen lenne az életem
nélküled.
Clara
Tökéletlen a szószoros értelmében!