Úgy írom ezeket a sorokat, hogy van már két vejem és hamarosan lesz egy menyem is. Tehát már érintett vagyok a másik oldalon is, de…
Könyörögve kérlek titeket! Már választottatok. Remélhetőleg jól választottatok. Itt az ideje leválni a kedves mamáról és papáról, akármilyen csodás húslevest is főzött gyermekkorotokban.
Új életet kezdtetek.
A Biblia így ír erről: A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, lesznek ketten egy test. Pont.
Ennek persze vannak ésszerű változatai. Nem akarom itt az unalomig hangoztatott téziseket előhozni, hogy mennyi távolság legyen anyós és a pár között, de nem véletlen, hogy így bevésődött.
Ha helyzet van és az anyós mégis bele-belemászik a fiatalok, régebb óta fiatalok életébe, akkor
mindkét félnek kutya kötelessége, hogy a másik fél mellé álljon a saját anyukájával szemben.
Lehet, hogy ez egy kicsit erős így első hallásra, de mivel a hosszú házasság titkáról beszélünk, hát muszáj volt leírnom.
Nagyon nehéz anyukaként a másik oldalon nem beleszólni a gyermeked életébe. Remélhetőleg nekem valamennyire sikerül, de a férjnek, feleségnek időről-időre ki kell állnia a társa mellett!
Nem tudom, hogy készült-e statisztika arról, hogy hány házasság ment tönkre a szülők általi beleszólás miatt, de gyanítom a saját ügyfeleim megosztásaiból, hogy elég sok van kritikus állapotban pont emiatt.
Kérjetek segítséget a határok kijelölésében, ha kell!
Kérdés:
Mikor éreznéd úgy, hogy megfelelőek a határok az anyósoddal?
Annak is örülnék, ha jó példákat osztanátok meg.
Jeckel Eszter
megoldásfókuszú coach