Jutott minden… Sok év alatt.
Nem vagyok már naiv, aki mindent első szóra elhisz.
Aki magában kereste a hibát,
olyan sokszor…
Akkor is magamat hibáztattam, amikor más bántott meg, szándékosan és eltervezve.
Akkor is, amikor más rúgott belém, más hazudott.
Mikor kihasználtak.
Amikor nevetve otthagytak,
leggyengébb állapotomban.
Sokat szenvedtem, de erős lettem. Lám, ,,mindennek van valami haszna”… Persze, igaz, de hatalmas árat fizettem ezért.
De már szeretem magamat. Ki merem mondani. Ki szeressen, ha én sem magamat? Már tudom, hogy értékes vagyok.
Már értékes emberek vesznek körül. Támogatnak, szeretnek. Szeretem őket. És már nem lehet velem bármit megtenni. Mert nem hagyom!
Nem bánthat senki sem engem, sem a szeretteimet. Megvédem őket, törődök, igazán törődök…
De nem hagyom, hogy használjanak,
legyengítsenek és otthagyjanak.
Többé nem.
Clara
Remélem ez működik!