Ha döntés előtt állsz, és még gondolkozol, hogy mit válassz, akkor figyelj, drágám, segítek egy kicsit.
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy szereted az almát.
Lesz egy szép Zöld almád, amit megszeretsz, hozzászoksz az ízéhez, a színéhez, a formájához, úgy jó neked, ahogy van. De egyszer csak ez az alma elkezd elromlani, és szépen lassan már teljesen bebarnult, megromlott a fele.. Akkor úgy döntesz, hogy hagyod, nincs szükséged erre az almára, kidobod.
Később találsz egy Piros almát. Teljesen más, mint a Zöld volt, mégis alma, ezért teszel egy próbát. Megtetszik, kezded megszokni a küllemét, az illatát, hogy más az ízvilág, mégis minden rendben van vele.
Majd valahogy meglátod a kukából kikandikáló Zöld almát, felidézed milyen volt, hiányérzetet kelt, ezért ismét előveszed. Levágod a rossz felét, hogy csak a szépet lásd, rájössz, hogy olyan mint régen, felidézed milyen jó volt, hirtelen már nincs szükséged az ép, egészséges Piros almára, visszarakod a kosárba és ismét belekóstolsz a Zöldbe.
Ekkor pedig jön amire nem számítasz:
a Zöld a felszín alatt ugyan olyan romlott, mint volt, már közel sem olyan, mint amikor először megláttad, elvesztette minden jó részét, mert a romlás nem tűnt el azzal, hogy egy részét levágtad.
Nem lesz már olyan, mint volt,
és olyan sem, mint a Piros, akit értelmetlenül tettél vissza a kosárba, hiszen tudhattad, hogy nem ér csalódás, ha kitartasz mellette, mert egyszer már valamiért rá esett a választásod.
Minden döntésnél van Zöld és Piros alma,
szíved joga eldönteni, hogy melyikre van igazán szükséged,
de ne feledd: A romlott gyümölcsnek csak akkor van haszna, ha pálinka készül belőle!
Dorina
(kezdőkép. Unsplash)
