You are currently viewing Valóban minden férfi hűtlen disznó? Miért csal, aki csal?

Valóban minden férfi hűtlen disznó? Miért csal, aki csal?

A szerelmi tanácsadás során talán a leggyakoribb téma a harmadik fél megjelenése a kapcsolatokban. Ami a férfiakat illeti, gyakran hallani, hogy genetikailag kódoltak a kalandozásra, a vérükben van.

Nem azt mondom, hogy ebben semmi igazság nincs, de mi, emberek nem csak az ösztönök szintjén létezünk, hanem érzelmeink és értelmünk is irányít bennünket.

Kapcsolataink jóval összetettebbek annál a felfogásnál, hogy egy férfi minden szoknya után megfordul.

Nem, nem hűtlen minden férfi.

És nem, a nők nem monogámabbak náluk.

A hűséghez való viszonyulás természetesen egyéni habitus dolga és hat rá a családi minta is. (Nem mindig követendő példaként, néha elrettentően.)

Amit vizsgálni érdemes egyéni életünkben, hogy a csapodárság egyszeri dolog-e, vagy rendszeres, szinte életformaszerű?

Aki egyik szeretőről a másikra száll, annak az esetek többségében kötődési problémája van.

Általában az ellenkező nemű szülővel való kapcsolat nehézsége áll a hátterében.

Férfiaknál például gyakori, hogy a férfi az anyját gyermekkorában érzelmileg megközelíthetetlennek vagy épp nagyon pátoszosan tisztának élte meg. Első esetben nem tud teljesen érzelmileg kapcsolódni egy nőhöz, félve a lelki intimitástól, félve az elutasítottságtól.

Az ilyen férfi is akar párkapcsolatot, sőt, látszólag felvállalva benne is él, de lelkileg egyik lábával van a kapcsolatban, a másikkal kint van belőle. Mint aki fél teljesen átadni magát. A rendszeres szerető-tartással egy távolságot épít ki maga és párja közé.

Aki az anyját nagyon tisztának, éterinek látja, annak pedig egy nő sem hozza ezt a szintet, senki nem elég jó. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen férfi, ha családot alapít is, nem tudja egy nőben egyszerre látni a gyermekei tisztelt édesanyját és a szenvedélyes nőt, akivel éjszaka a lepedőt gyűri össze.

Ezeken az eseteken jól lehet dolgozni pl. családállítással.

Abban az esetben, ha a félrelépés egyedi, nem pedig rendszeres dolog, akkor a kapcsolatban lévő űr az ok.

Hogy az űrt a szürke hétköznapok, a gyereknevelés nyűgjei, vagy mik okozzák, az teljesen egyéni. A hűtlenség ilyenkor gyakran segít az eredeti kapcsolatot fenntartani, mert a harmadik féltől olyan energiák nyerhetőek, amelyekkel a napi mókuskerék tovább forgatható.

Ezzel nem azt mondom, hogy hajrá, ez a megoldás. Azt mondom, hogy a félrelépésnek ilyen hatása is van. Ha kiderül a kapcsolatban a hűtlenség, az első sokk után nagyon fel tudja rázni a pár mindkét tagját, hogy ilyen megeshetett közöttük. Ebből a sokkból akár építkezni is lehet, ha a felek szeretete egymás iránt a csalást elbírja. Át lehet gondolni, mi juttatta idáig a kapcsolatot.

Még egyszer hangsúlyozom: nem, nem a hűtlenség a megoldás a párkapcsolati laposságra! Nyilván az az áldásos, ha nem hagyjuk a kapcsolatunkat ennyire kisiklani.

Ha a hűtlen fél már el is költözik otthonról egy időre, aztán visszatér, aztán újra elcuccol, akkor már az elszakadást gyakorolja az eredeti társtól általában, amit még nem mer teljesen meglépni. Sokszor még ezen a ponton is visszafordítható, rendezhető a kapcsolat, ha van benne még energiatartalék, amit a visszaépítéshez használni lehet.

Ha megszólít a téma, ha bővebben olvasnál róla, esetleg lenne min dolgoznod, elérsz itt:

Tátrai- Magyar Szilvia
családállító-coach

(kezdőkép: Pexels)

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?