Nőként alárendelem magam?
Jó kérdés… Szerintem nem, csak nem mindig magamat állítom előre.
Számomra ilyen egy
kapcsolat.
Biztosan mindenkinek mást jelent. Senki sem szerethet ugyanúgy…
Van, aki száz százalékot ad, akkor is, ha a másik éppen nem tud.
Vagy hátralép, amikor a párja szeretne előre menni. És nem bánja, nem érzi kényszernek.
És nem hánytorgatja fel később, nem vágja a fejéhez, nem várja el később ugyanezt, nem követel cserébe ugyanannyit…
Furcsák ma az emberek. Mást látok, szinte mindenhol.
Vagy lehet, hogy mi ketten vagyunk furcsák?
Mert mi
védőháló nélkül bízunk egymásban.
Nem hiszem, hogy másként is lehet… Nekünk nem.
Mert ez, ami köztünk van…
Ez igazi.
Clara
