A reggelire kapott, gőzölgő tej szagától felkavarodott a gyomra. Amennyire vissza tudott emlékezni eddigi rövidke életére, mindig is undorodott tőle.
Ezt nem értette meg az anyja, aki szerint a jó kislányok mindig megisszák a tejet.
Hát ő nem volt jó kislány.
Soha nem viselkedett helyesen, mindig csak a szégyent hozta a szüleire. Nem volt szép, nem akart szoknyát hordani, és a haját is rövidre vágták. Persze nem volt szép haja, ahogy ő sem volt az.
Okos sem volt, mert a matekkal hadilábon állt. Csak a szomszéd bácsi mondta rá, hogy szép. Bárcsak feledni tudná a durva ujjainak érintését a testén.
Király Melinda
(kezdőkép: Pixabay)
