You are currently viewing A kavicsbogár – Szemesnek áll a világ

A kavicsbogár – Szemesnek áll a világ

Sebi az ülepére tottyant a döbbenettől. Romlott volt a tej, vagy a kakaós csigában lehetett valami, gondolta. Nagyapó szerint manapság mindenbe raknak tartósítószert. Talán allergiás lettem valamelyikre, és hallucinálok tőle?

– Ez tisztára ziziség! – mondta ki hangosan.

– Ennyivel el is intézted a dolgot, azt hiszed? Szedj már ki innen, vagy komolyra fordulok! – cincogott rá dühösen a gödröcske.

– Túl élénk a fantáziám, és kibuggyant belőlem – motyogta Sebi maga elé most már szándékosan, hogy provokálja a cincogót. – Nincs itt senki, csak én.

– Kukkants bele ebbe az átkozott verembe, és meglátod!

– Ez nem is verem. Ez csak egy lyuk.

– Talán nézd az én szemszögemből, te nagyokos!

 

Sebi úgy döntött, belemegy a játékba. Ha nem őrült meg, akkor bizonyára tréfál vele valaki. Sosem volt ellenére a tréfa, és most nem akarta elárulni, hogy a saját kárán kevésbé élvezi. Centiméterenként araszolt a lyuk fölé, látszólag hanyag testtartással. Nem volt gyáva. Úgy szándékozott belepillantani a mélyedésbe, félig ülve, mintha csak mellékesen tenné, de titokban készen állt arra, hogy felugorjon, és elkapjon bárkit, aki csúfot akar űzni belőle. Végre teljesen a lyuk fölé ért.

Szia! – köszönt rá a kavics hirtelen támadt kedvességgel. – Nem buggyantál meg…

Azt is hozzá akarta tenni, hogy ne aggódj, de meggondolta magát. Sebi olyan gyereknek látszott, aki nem szereti bevallani, ha aggódik, és a kavics nem akarta tovább bosszantani. Így is majdnem túllőtt a célon abbéli igyekezetében, hogy figyelmét magára vonja.

– Nem vagyok biztos benne, hogy nem buggyantam meg – nyögte a kisfiú, saját magát is meglepve a vallomással. – Mi… izé, ki vagy te?

– Szerinted minek látszom?

– Kavicsnak.

– Nagyjából az is vagyok. Kavicsbogár. Röviden Bog. Kivennél innen végre?

Sebi ismét meglepődött, nemcsak a kavicson, önmagán is. Ilyen csak a mesében van, beszélő kavics. És ő készségesen elfogadta, hogy létezik, sőt, örömmel vette ki a lyukból. Érezte, hogy mostantól sokkal több csodálkozni valója lesz, mint amennyiről valaha is álmodott, és ennek szívből megörült.

– Hogy hívnak? – kérdezte a kavics, és kényelembe helyezte magát a gyerektenyéren.

– Se-se-sebi. – hebegte a tenyér tulajdonosa, mert már azon járt az esze, hogy hová bújjanak. Egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy felfedezését titokban kell tartania, de saját eszének épségét sem vonta kétségbe már. – Nem baj, ha visszamegyünk oda?  – és fejével korábbi rejtekhelyük, a bokor mélye felé bökött.

– Hacsak nem akarsz megint eltemetni… – hunyorgott rá gúnyosan a kavics.

Láthatóan cseppet sem félt ettől, csak zavarba akarta hozni a kisfiút. Sebi azonban a minél gyorsabb elrejtőzésre koncentrált. Füle az izgalomtól vöröslött, nem a megilletődöttségtől. A kavics nem sejtette még, hogy emberére akadt.

– Úgyis kivarázsolnád onnan magad, nem igaz? – Kérdezte Sebi sóhajtva, és sarkával egy rögöt nyomott a lyukba. Spongyát a veremre, jelezte ezzel. Egy tágasabb ágvillában a bokor rövid törzséhez támasztotta a hátát és terpeszülésbe helyezkedett. Mohó érdeklődéssel vizsgálgatta szerzeményét. (Arról, hogy ki szerzett meg kicsodát, még nem volt érkezése gondolkodni.)

– Ezt meg honnan veszed? – adta az ártatlant a kavics, de megint hunyorított hozzá, most huncut vidámsággal. Tekintve, hogy féltojás alakú, homokszínű testén néhány, változó számú fekete pöttyön kívül nem hordott egyebet, érthető volt, hogy szeret hunyorogni.

– Feltűnsz, eltűnsz, idetűnsz, odatűnsz, láttalak én! – lelkendezett Sebi – Csak akkor még nem tudtam, hogy látlak – tette hozzá önkritikusan.

– Áttűnni és tündökölni is tudok, hogy teljes legyen a lista. Hát nem vagyok tüneményes? – A kavics kihúzta magát, teljes másfél centis magasságában. Most jött rá, mennyire elege volt már az örökös rejtőzködésből. Szinte lubickolt egyszemélyes közönsége csodálatában.

– Ez mind nagyon klassz lehet… – udvariaskodott Sebi – de mit is jelent pontosan?

– Azt, hogy ha akarom, átlátszó is lehetek, sőt teljesen láthatatlan. Máskor pedig világítok. Szentjánosbogártól fényszóróig! Ezt jelenti.

– Hű, a mindenit! És mondd, repülni is tudsz?

– Még sosem próbáltam. Nahát! Miért is nem gondoltam eddig erre? – Ha lett volna a kavicsnak szemöldöke, összevonta volna. Annyi különböző méretű szemecskéje volt, amennyit éppen akart, s most a két legnagyobbal tett úgy, mintha tényleg a szemöldökét ráncolná. – Megvan! A sok tünedezés közepette nem volt rá szükségem. – Nekigyürkőzött. – Most azonban megpróbálom a kedvedért, ha már így rákérdeztél. Vűűűűűű!

Egy pillanatig semmi sem történt, aztán a kavics lassacskán lebegni kezdett. Arasznyira emelkedett Sebi tenyere fölé, közben meglepetten vihogott, mint amikor egy strandolónak túl hideg a víz. Egy helyben lebegve komótosan körbefordult, majd kicsit fürgébben bukfencezett egyet. Minthogy nem pottyant le, diadalmasan felrikoltott, és zizegve besüvített a gallyak közé. Pár levélkét le is sodort közben. Sebi tátott szájjal bámult utána.

Teltek-múltak a percek, de a kavics nem került elő, csak a napfény hegedült az ágakon.

– Micsoda ökör vagyok, nem becsültem a szerencsémet! Nem kellett volna elengednem! Sose látom többé, hogy a macska rúgja meg!

Sosem tudott jól káromkodni, amit önmaga előtt is szégyellt. Csalódottságában könnyfátyol ereszkedett a szemére, homlokát felhúzott térdére támasztotta. Ekkor valami koppant a hátán, majd mögötte a földön. Sebi felnézett. Egy kavics volt.

A kavics! Egy pillanat múlva már Sebi térdén zizegett. Teljesen fel volt pörögve.

– Fú, apám, csak úgy hasítottam a levegőt, ugye? A kanyarodást és a fékezést még gyakorolnom kell, de köszi, nagggyon köszi az ötletet, nélküled miről maradtam volna le! Az ide-oda tűnéseket ezután vészhelyzetekre tartogatom, helyettük inkább repülni fogok. Micsoda buli! Te egy zseni vagy, tudtad?

Sebi szerényen vállat vont, de arcán boldog mosoly ömlött el. Úgy érezte magát, mint aki elfelejtett felkészülni a témazáróra, mégis csillagos ötöst kapott rá. Sőt, egyenesen kitüntetést.

Kartali Zsuzsanna

Az előző részt itt tudjátok elolvasni >>>

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?