You are currently viewing Ha megállnék újra a kis étteremnél – 100 szavas novella

Ha megállnék újra a kis étteremnél – 100 szavas novella

Leülnék. Megigazítanám a terítőt.

Csizmával dobolnék a macskakövön a kihallatszódó érzelmes olasz dalocska ritmusára.

Pasta-t ennénk, valamilyen paradicsomos-bazsalikomillatút parmezánnal.

Öntenék egy kis olívaolajat a cuccra, mert „a dígó bácsi is azt csinálta, nézd!” – Egye fene. Nem lesznek székelési problémáim, neki se lehet, hiszen olyan kisimult az arca.

És a kávé! Annyira sűrű, hogy vétek bele bármit is tenni.

Amikor felállunk, a kevláros kabátok súlya feldönti a székeinket és nevet mindenki. A helyiek is mondanak valamit a bolondokról, de nem teljesen értjük… Felzúgnak a gépeink és kanyargunk a Toszkán tájon, ahol talán egyszer újra szerelmes leszek… és nem csak az életbe.

Döníz

(kezdőkép: Unsplash)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Buongiorno Olasz Ősz!

Nem vágyom másra, csak a veled való találkozásra!

Ma olyat fogok tenni, amire már régóta vágytam!

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?