Szemeteszsákok támaszkodnak az udvari fal aljának: felújítási hulladék.
Közeledik a tavasz, itt az ideje, hogy megszabaduljunk a fölösleges dolgoktól és valami újba kezdjünk.
Útközben a Kékszemű jut eszembe, akit nemrég ismertem meg; ahogy maga elé néz, amikor mesél valamit, és látja maga előtt a történteket…
Ha tudná, milyen erő van benne!
Az utcába fordulva szemüveges lány jön szembe: öröm van minden lépésében. Örül a napsütésnek.
A Tavasz tétován áll a küszöbön, mintha azt kérdezné: „Nem baj, ha idén kicsit hamarabb jövök?”
A szemüveges lány mosolya ad választ.
Ha feloldják a korlátozásokat, talán elmehetnénk színházba a Kékszeművel… Talán.
Csetnegi László
(kezdőkép: Unsplash)