2024 júniusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok.
2024 júniusának középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az 5. legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első félévet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén.
Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról.
Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben.
Ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.
Míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.
A jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az ÜHG-kibocsátásokat, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet.
A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein. Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, de növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagymennyiségű csapadékos napok száma. Mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus stb.) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.
1. ábra Várható melegedési forgatókönyvek 2100-ig globálisan és Európában, különböző ÜHG-kibocsátási forgatókönyvek alapján. A jelenlegi globális kibocsátással az RCP8.5 és RCP 6.0 a legvalószínűbb. Saját ábra
A mostani tartós hőhullám háttere:
- fokozódó globális és regionális felmelegedés,
- túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a Mediterrán térségben és Kelet-Közép Európában),
- az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén. Jelenleg ilyen forró pont Dél- és Kelet-Európa),
- a klímaváltozás egyik tipikus mintázata a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok, melyek a forró, száraz időt okozzák, mint jelenleg is,
- a talajok évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is,
- az elmúlt bő egy év El Niño jelensége és a mostani hőhullám között nem látható szignifikáns kapcsolat, egyrészt az El Niño rövid ideig állt fent és nem volt extrém erős, másrészt Európa időjárását közvetlenül nem befolyásolja egy ilyen rövid ideg fent álló pozitív ENSO (sem az El Niño, sem a La Niña).
A mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe. Sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszútávon mindenképpen a mitigáció a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben.
Készítette: MCC Klímapolitikai Intézet
Interjút ad: Dr. Kovács Erik vezető kutató
(kezdőkép: Unsplash)
