Más városokban valószínűleg csak a múzeumokban mutogatnák a villamost, amin a Villányi úton zötyögünk.
A többször átkeresztelt egykori Általános Vállalkozási Főiskola közelében egy csinos, fiatal lány száll fel, a kezében egy könyvvel. Önkéntelenül elmosolyodom ennek láttán:
legalább nem csak az idősebb generáció ragaszkodik a kézzel fogható dolgokhoz,
a papír illatához, a lapozgatáshoz.
Egy pillanatra rám téved a lány tekintete, ami megáll az ölemben tartott könyvnél.
Fürkészőn – meglepetten észleli, hogy „egy kaszthoz” tartozunk, már-már férfiként is mustrálni kezdene, amikor
Fürkészőn – meglepetten észleli, hogy „egy kaszthoz” tartozunk, már-már férfiként is mustrálni kezdene, amikor
egy másodperc alatt alábbhagy az érdeklődése,
és elkomorul az arca, mikor meglátja a kötet címét: Messzi utca- Szovjet kisregények.
Csetnegi László
(kezdőkép: Unsplash)
