Minél több mindened van, annál kevesebb vagy

A Harcosok klubjában mondta Brad Pitt: „Amit birtokolsz, az birtokba vesz.” Nyilván ez egy lesarkított nézőpont, de ha belegondolsz, hogy a modernkori bálványimádásban a telefonunknak, autónknak, a tévénknek lassan már nevet is adunk, megsimogatjuk, becézgetjük, mint egy élő embert, holott egy egyszerű használati tárgyról beszélünk egy élőlény helyett, talán nem is túlzás a húsz (!!!!) évvel ezelőtti megjegyzés.

Ráadásul, ha belegondolsz: minél inkább ki van szolgálva a kényelmed, csúnya szenvedő szerkezettel élve, annál kényelmesebb leszel saját magad. Ha van autód, egyre kevesebbet gyalogolsz: hiába sétálsz- kocogsz a futópadon fél órát, ha utána egy könnyed húsz perces séta helyett inkább autóval mész. Tudom, tudom, nincs időd… Ugye tudod, hogy ez is csak kifogás?

-Kifogások… azok vannak. Az egyik jön a lelki életével… a másik a vallásával… meg a szívrohamával…

-Szívroham? Az kinek van?

-Nekem!

Ha így folytatjuk, mi is úgy fogunk járni, mint A nagy csapat második részében az edző… Annak idején, amikor az újságíró suliban fotózni tanultunk, mindig azt mondta a tanár: ha megtanuljuk a kézi beállításokat, nem kerülhetünk bajba, hiszen ha egy automata fényképezőgép kerül a kezünkbe, az mindent megcsinál magától; viszont fontos, hogy felkészültek legyünk, mert ha valamiért a körülmények miatt nekünk kell majd beállítani a gépen mindent, ha hozzászokunk az automatizáltsághoz, nagy bajban leszünk… Nagy igazság. Ha meg van a tudásod, nem muszáj használnod, de jól jöhet szükség esetén. Ahogy a főnököm mondja: „Inkább legyen, mint kelljen!”

Egyre inkább hozzászokunk ahhoz, hogy lassan már a hátunkat is egy külön gép vakarja majd meg, miközben elfelejtjük, hogy a kezünk tökéletesen alkalmas erre…

Egy ismerősöm megkérdezte, miért nem Tinderezek. Mire én: -Szerintem évtizedekig megismerkedtek egymással az emberek Tinder nélkül is, sőt, össze is házasodtak, szóval…

Hozzászokunk ahhoz, hogy inkább ránk ír egy vad idegen a neten, mint hogy egy látásból ismert valaki leszólítson egy szórakozóhelyen? Tényleg ez volna a jó irány? A végén tényleg ott kötünk majd ki, mint a Warpigs dalában, az Analógban? „Digitális lányok hordják a digitális ruhát/ Digitális Isten várja a digitális imát.”

Nem vagyok álszent, én is nézek netes kapcsolattal sorozatokat, örülök neki, hogy vannak eszközök, amik a kényelmünket szolgálják, de olvasok könyveket, amik papírból vannak, eljárok emberek közé, megkérdezem a szürke szemű lányt a nyelvvizsga központ előtt, hogy miért olyan feszült…

Csetnegi László

(kezdőkép: Pexels)

One thought on “Minél több mindened van, annál kevesebb vagy

  1. Igen, adok nevet az autómnak. Nem azért, mert élőlényként tekintek rá, pusztán azért, mert jelzem, hálás vagyok, hogy meg tudtam venni. A kényelmemet szolgálja, de az arányokat megtartom. Ha nagyobb bevásárlást tervezek, használom, vagy ha idő szűkében vagyok, de 3 km-es körzetben a lábaim is jó szolgálatot tesznek. De mi a válasz arra, hogy a mai világban viszont az embereket tárgyiasítják? Megvesszük – a többesszám az emberek iránti tiszteletem jele, de magam nem tartozom abba a csoportba, aki ezt megenedheti magának – a drága kütyüket, a parfümöket, cicomás, divatos ruhákat, táskákat, élő reklámként szolgálva a legnagyobb divatmárkáknak. Mindezért mi fizetünk igen magas összegeket, ők pedig élvezik a “ingyen reklámot”!?
    Ez is egy érdekesség, amivel a társadalomnak szembe kell néznie…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.