Hogyan teltek honalapító őseink mindennapjai, kik a rokonnépeink és milyen lehetett lóháton küzdeni a társainkért?
A történelemkönyvek lapjairól elevenedik meg a magyarság lovas-nomád múltja augusztus 4. és 6. között a Bács-Kiskun vármegyei Bugacon. Harci bemutatók, korabeli sportviadalok, ismeretterjesztő előadások, kiállítások és koncertek várják a látogatókat az idei Ősök Napján. A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvénye kicsik és nagyok számára egyaránt szórakoztató programokkal készül. Ideális hétvégi kikapcsolódást nyújt, ugyanakkor annál sokkal több: összetartozásunk ünnepe.
Idén hetedik alkalommal invitálja az érdeklődőket az Ősök Napja hagyományőrző ünnepség. Itt a lehetőség tisztelegni a lovas-nomád múltunk és őseink, valamint Attila hun nagyfejedelem és Árpád vezérlő nagyfejedelem előtt. Az Ősök Napja 2011 óta kelti életre a honfoglalás korát antropológus, régész, néprajzkutató és történész szakemberek segítségével, hogy látványos és minden korosztály számára élvezhető módon mutassa be hagyományainkat.
A nagyközönség számára augusztus 3. délutánjától nyílik meg a sátortábor (kemping). A nagyszabású kézműves vásár és a rendezvény programjai másnap déltől várják a látogatókat Bugacon.
Több 10 000 embert várnak a szervezők a magyarság ünnepére
Az Ősök Napja fő látványosságai közé tartozik az 500-600 lovas és gyalogos hadi hagyományőrzőt felvonultató tradicionális seregszemle, mely egészen egyedi módon repíti vissza a látogatókat a honfoglalás korába. A rendezvénynek idén kiemelt célkitűzése a keleti lovas harcmodor és a lovas hagyományok bemutatása, valamint az ősi nomád gyökerű sportok újjáélesztése. Ennek jegyében nomád erőpróbák, lovas vetélkedők és íjász verseny is lesz, melyekre bárki jelentkezhet előzetes regisztrációt követően. A népszerű agarász és solymász bemutatók mellett hatalmas élmény meglátogatni az Ősök Napjára felépült grandiózus „nomád szállást” és hadi tábort.
Azok, akik mélyebb tudásra vágynak a magyar történelem korai fejezetei kapcsán, ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak. Lesz előadás az avar korról, rokonnépekről és genetikai kutatásokról. Továbbá különleges régészeti kiállítást tekinthetnek meg „Attila Sátrában” vagy megcsodálhatják az ősök arcképcsarnokát. Mivel nomád múltunk kulturális szempontból is igen gazdag, népzenei és magyar táltos-zenei bemutatók, táncház és számtalan kézműves program is elérhető lesz. A legkisebbek a gyermekudvarban vagy a pancsolóban játszhatnak. A pihenéshez pedig egy baba-mama jurta is nyitva áll majd. A rendezvényhez több mint ötven zenei és hagyományőrző-, valamint tudományos program kapcsolódik.
Közös múlt, közös értékek – erről szól a hagyományőrzés
A változatos programok mellett több mint száz hagyományőrző csapat és a Kárpát-medence minden vidékéről ide érkező magyar közösségek ünnepelnek majd az Ősök Napján, miközben felelevenítik közös őseik emlékét és mindennapjait. Ez szintén központi eleme a rendezvénynek, mellyel a szervezők célja a kezdetektől az volt, hogy alkalmat teremtsen az azonos történelmi gyökerekkel rendelkező emberek számára a találkozásra és az összetartozás megélésére. Az első modern Kurultajt – vagyis Magyar Törzsi Gyűlést, az Ősök Napja testvérrendezvényét – 2007-ben szervezte a Magyar-Turán Alapítvány Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus-humánbiológus kutatójának kezdeményezésére.
„Napjainkban egy sokszínű, sok tekintetben bonyolult világ vesz minket körül, melyben gyakran nehéz eligazodni vagy megtalálni a helyünket. Egyénként és közösségként is rendkívül fontos, hogy megemlékezzünk a múltunkról, hagyományainkról, ünnepeljük honalapító őseinket és felismerjük, mennyi minden köt minket össze testvérnépeinkkel. Ez a fajta visszatekintés minden nemzet összetartozásának, jelenének és jövőjének a kulcsa. Emellett egészen más perspektívába helyezi a mindennapokat, ha elképzeljük, milyen lehetett abban egy másik korban élni, boldogulni, lóháton harcolni a családunkért és népünkért” – véli Bíró András Zsolt, az Ősök Napja főszervezője, a Magyar-Turán Alapítvány alapító-elnöke.
