Január 27-e a Szülői Mentális Egészség Világnapja. Ezzel a témával érdemes és fontos foglalkozni, mivel a szülők lelki egészsége az egész család jólléte és teljesítménye szempontjából meghatározó.
Hivatalosan is véget ért a nyári szünet, és a közösségekbe visszatérő, vagy az iskolák és óvodák kapuit először átlépő gyermekeket számtalan vírus és baktérium is követheti az osztálytermekbe, csoportokba.
A vakáció megtervezése nagyon sok családban okoz fejtörést. A legtöbb szülő nagyon alaposan szeretné átgondolni, hogy mikor mi történik, és sokan éppen ezért akár túltervezik, túltolják a nyári programokat.
Ha megkérdezünk egy szülőt arról, milyennek látja gyermekét, elsősorban pozitív tulajdonságait, erősségeit kezdi el sorolni. A gyerekek azonban sokszor bizonytalanok önmagukkal kapcsolatban.
„A mese az egyik legtökéletesebb eszköz, mellyel gyermekeinknek segítséget nyújthatunk saját képességeik, erejük fellelésében, vagy akár életük értelmének felfedezésében is”– állítja Bruno Bettelheim osztrák származású amerikai gyermekpszichológus és író.
Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat.
Egyszerű kérdésnek tűnik, azonban amikor ott állunk a gyerekszobában, mégsem feltétlen egyértelmű, hogyan is álljunk neki a dekoráció megtervezésének. Lássunk néhány szempontot!
Az idei oktatási téli szünet a megszokottnál hosszabb, több mint 2 hét lesz; december 21-től január 7-ig tart. Sok szülőnek nehezen megoldható, hogy ezalatt végig otthon maradjon, és minőségi időt töltsön a szeretteivel, főként a gyerekekkel.
A nők még mindig nincsenek biztonságban, még mindig nem élhetnek előítéletek, fizikai és lelki erőszak nélkül. Napjainkban is megdöbbentően sokakat érint hazánkban és világszerte a nők elleni erőszak.
Amikor elkezdjük tervezni a gyerekszobát, tökéletesen kialakított, teljes harmóniában tündöklő (és rendben tartott!!) képek tömkelege jön felénk mindenhonnan, így automatikus jön az érzés is, hogy “ebben a szobában és is szívesen laknék” vagy “én is ilyet szeretnék”!
Felsős lett a gyerek. Mondhatni így már rutinos iskolakezdőnek számítok. Az összes „ide kell futni”, „ezt kell beszerezni”, a „kinőtte az ezt-azt” őrület után, kissé ”levegőt kifúj, és körbenéz” valóban egy kicsit lenyugszunk.
Félelmek és szorongások a terhesség és a gyermekágy idején, a szüléssel kapcsolatban? Van segítség, hogy ez az időszak és a kötődés kialakulása gyermekünkkel felhőtlenné, örömtelivé váljon!
Amikor a baba- és gyerekszoba kialakításáról/átalakításáról van szó, óriási választékkal, rendkívül csábító Pinterest-képek tömkelegével és a saját álmainkkal, elképzeléseinkkel találjuk szemben magunkat.
Az előző cikket úgy zártam, hogy vajon, hogy alakul a nyitás?! Teljesen vegyes érzelmekkel feküdtem le hétfő este az ágyba, természetesen csak pár órát töltöttem érdemben alvással.
A szeptember akkor is kihívás, ha gyermekünk történetesen örül az iskolakezdésnek. Persze nem ez a jellemző. Tinédzserként kifejezetten nehéz visszaszokni a koránkelésbe, a felelősségbe, az egyre nyomasztóbb elvárásokba…
Van az úgy, hogy az ember alig várja, hogy végre ismét munkába állhasson és ne csak babanyelven kommunikáljon napközben. De mi az ideális munka kisgyermekes szülőként? Hogyan térjünk vissza a munka világába több év kihagyás után? Mutatom az én érzelmi hullámvasutamat, ülj be mellém.
Számos országban csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást. Azonban bőven találunk olyan európai fesztiválokat, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül.
Sokan úgy képzelik el a személyiségfejlődést, hogy ha valaki elér egy bizonyos szintet, onnantól kezdve semmi, de semmi nem tudja kibillenteni a lelki egyensúlyából.
Bár az e-könyvek és a hangoskönyvek még mindig csak töredéket teszik ki a könyvpiacnak, és közel sem olyan nagy rájuk a kereslet, mint a nyomtatott könyvekre, mégis egyre többen választják az online és elektronikus lehetőségeket, ha olvasásról van szó.
Nem ismerek olyan tizenévest, aki ne várná epekedve az iskolai szüneteket. A legtöbben már annak örülnek, hogy kicsit lazulnak a kötöttségek és kevesebb teher nyomja a vállukat, sokan pedig tele vannak vágyakkal és tervekkel az előttük álló időszakot illetően.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy budai (későbbiekben ennek jelentősége lesz, azért emelem ki) vörös hajú, 18 éves lány, aki az érettségi küszöbén gondolkodott, hova tovább?
Egyre több szülő panaszkodik, hogy a csemetéje nem szeret olvasni, sőt, ovis gyermek szüleitől is hallani, hogy bizony az ő gyerkőcük nem szereti az olvasott meséket sem.
