A gyereknevelésnél aligha létezik megosztóbb téma. A legtöbben szeretnénk „elég jó szülők” lenni ahhoz, hogy érett, talpraesett és életre való felnőtteket neveljünk gyermekeinkből, hogy felnőve gondoskodni tudjanak magukról és minél teljesebb életet élhessenek.
Gyönyörű nyár este volt. Illatokkal és zsongással teli. A lány szíve tele volt örömmel. Megkérték a kezét és ő igent mondott. Egy percnyi kétség sem volt benne. Szeretik egymást. Isten is egymásnak teremtette őket.
Nem tudod, nem érted mi történik veled. Csak bizonytalan vagy, talán már évek óta. Értéktelennek érzed magadat, és azt tudod: nem lehetnek igényeid, nem lehetnek kéréseid, mert azok értelmetlenek.
