Hetente pár óra boldogság, ennyi volt a miénk. Egy csendes zug, ahova még nem ette be magát a mindennapok gyötrelme. Egyfajta burok, ahol minden jól működött, ahol minden szép volt, ami megvédett mindentől.
Az utóbbi időben sokat merengtem azon, milyen szürke köntösbe bújtatva éltem a napjaimat, mielőtt a sokadik elsétálásodra előttem, észrevettelek. Te sokkal hamarabb felfigyeltél rám, de én nagyon lassan nyitottam.