Skip to content
A gyász és az idő, ez a két gondolat forog a fejemben szüntelen. Szokták mondani, hogy az idő begyógyítja a sebeket, enyhít a gyász fájdalmán.
(tovább…)
Talán a legtöbb embernek a sülő mézeskalács illata jelenti a karácsony közeledtét, vagy amikor a rádióban óránként az a Wham! dal szól. Én egészen máshonnan tudom.
(tovább…)
Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy az életben meg kell lennie a balansznak.
(tovább…)
Vajon te is gondolsz rám…?
(tovább…)
Utálom, ha keresel. Utálom, ahogy rám nézel, ha felém hajolsz…
(tovább…)
Veled lenne jó minden. Hiányzol.
(tovább…)
Talán nincs is olyan, amikor nem jutsz eszembe, hiszen mindig Rád gondolok…
(tovább…)
Már több mint egy éve, hogy utoljára láttalak titeket.
(tovább…)
Felrakom az arcomra utolsó mozdulatokkal azt a vörös rúzst, amit tudom, hogy annyira túlzónak találsz és húzod vele az agyam, pedig tudom, hogy imádod!
(tovább…)
Minden Rád emlékeztet és én nem akarok emlékezni soha többet. (tovább…)
Lehetőség. Nekem vagy ahogy írod, Neked? (tovább…)
Késő éjjel van, megint álmatlanul forgolódom. Hallgatom az eső halk, monoton kopogását. Mióta elmentél, hogy külföldön találd meg a számításod, nem vagyok önmagam. Csak lézengek kedvetlenül, szomorúan.
(tovább…)
Nem szándékosan történt.
(tovább…)
Megbeszéljük majd egyszer, hogy mi volt ez az egész köztünk? Csak mert te sosem mondtad el nekem, én pedig mindig féltem megkérdezni.
(tovább…)
Éreztél már olyat, hogy minden rendben van az életedben, mégis hiányzik valami vagy valaki?
(tovább…)
Közel van december közepe, amikor Apa kórházba került. Tavaly ilyenkor. Karácsony előtt.
(tovább…)
Mindig rossz, ha elmész. Ha nem lehetek veled…
(tovább…)
Lomtalanítok. Kidobtuk már a nagy lim-lomokat, és mindent, amit gondosan elraktunk „még jó lesz valamire” felkiáltással az elmúlt tíz-húsz-harminc évben.
(tovább…)
Tudtam, hogy nincs túl sok esélyem nálad, hisz kijelentetted: „Nem szeretnék kapcsolatot.”
(tovább…)
Hat éve már… Ezen a napon indultál el a nagy útra.
(tovább…)
Drága dédimamám! Megint a buszon ülök, ahol rengeteg idős hölgy vesz körbe. Egy ismerős illat csapja meg az orrom.
(tovább…)
Minden vágyam az volt, hogy én is azt jelentsem számodra, amit te jelentesz nekem.
(tovább…)
Épp csak elváltunk, mégsem tudok másra gondolni, csak rád.
(tovább…)
Esküszöm, az egész életemből hiányzik az a bizonyos háttérzene, ami a filmekben persze mindig megvan.
(tovább…)
Gyűlölet… Érdekes egy szó.
(tovább…)
