Lelkem minden rezdülésével akartalak téged. Nem számítottak félelmek, józan érvek, sokszor még a szemem előtt zajló jelenetek sem. Nem akartam észrevenni, hogy nem ugyanazt akarjuk.
Sötét volt ott, azon helyen, ahol először összetalálkozott a pillantásunk. Mesébe illő is lehetett volna, de a mi életünk valóság, így ez is elmúlik az idővel.