Hivatalosan is véget ért a nyári szünet, és a közösségekbe visszatérő, vagy az iskolák és óvodák kapuit először átlépő gyermekeket számtalan vírus és baktérium is követheti az osztálytermekbe, csoportokba.
Hamarosan kezdődik az új tanév, ami sok esetben egyúttal stresszt is jelent a szülőknek. A tanszerek, a kiegészítők beszerzése és a logisztika megoldása mellett kihívást jelent a mindennapokban a változatos és finom harapnivalók kiválasztása és csomagolása.
Felsős lett a gyerek. Mondhatni így már rutinos iskolakezdőnek számítok. Az összes „ide kell futni”, „ezt kell beszerezni”, a „kinőtte az ezt-azt” őrület után, kissé ”levegőt kifúj, és körbenéz” valóban egy kicsit lenyugszunk.
Amikor elkezdte szeptemberben csemetéd az óvodai tanévet, már akkor tudatosult benned, hogy ez az utolsó ilyen az életében. Aztán jött a suli választás.
A nyári szünetről a katonás iskolai rutinra való átállás még a legszabályozottabb családok számára is kihívást jelenthet. A lefekvési és ébredési szokások megváltozásán túl a legtöbb diák a „nyári leépülés” valamilyen formáját tapasztalja: a nyári szünetben sok – egyébként sem túl erős – képesség még tovább gyengülhet.
A szeptemberi iskolakezdés minden családban nagy kihívás. A kis hétéves életében az első nagy „korszakváltás”, amely lehet izgalmas, újdonságokkal, érdekességekkel teli kaland, de szorongásokkal, félelmekkel járó időszak is.
Gyertek szépen gyerekek, tartsátok a kezeteket ide, a kézfertőtlenítő alá! Jól dörzsöld össze, az ujjaidra is jusson! Nagyon ügyes vagy, mehetsz is föl a termetekbe, a tanító néni már ott vár – mondja, szemében némi aggodalom.
Itt van az ősz, itt van újra; s vele együtt a sulikezdés. Az új füzetek, könyvek bekötése, a tolltartó tartalmának felfrissítése nem szokott mindenkit lázba hozni.
Minden reményünk szerint szeptembertől gyermekeink nem csak hogy iskolába járhatnak „normálisan”, hanem a különböző egyéni sporttevékenységeinknek is hódolhatnak.
Gyerekek, aztán várjátok-e már az iskolát? – dobtam be az augusztus végi, top népszerűtlen kérdések egyikét a minap. Amit esküszöm, normális esetben nem nagyon szoktam, főleg mióta kiskamaszodunk (is.)
Ha néhány nap múlva nem kellett volna fekete-fehérbe öltözniük, és a többi napbarnított gyerekkel együtt felsorakozniuk az árnyas iskolaudvaron, észre se vették volna, hogy belopózott a szeptember.
Hamarosan itt a tanévkezdés és a szülők elkezdik a szokásos körutakat róni. A legtöbben igyekeznek előre gondolkodni és mihamarabb beszerezni a szükséges dolgokat, de néhányan az utolsó pillanatra halasztják a vásárlást. Ez utóbbi nem annyira szerencsés.
