Ülök a tengerparton és a hullámokat nézem. Ha itt lennél…hmmm… De nem vagy itt. Egyedül figyelem, ahogy fodrozódik a tenger és közben a kavicsokat fürkészem, melyeket ki-be sodor a víz.
Kérem szépen a halogatásba bele lehet halni? Durva, de igen. Én legalábbis majdnem belehaltam. Igaz a halogatásnak azt a formáját választottam, ami rokonságban áll az énidő elutasításával, sőt már-már rokon az önbántalmazással.