Skip to content
Kivéve persze, ha ez a vágya. Máskülönben az a legideálisabb, ha mindenkinek van társasága az ünnepekkor és nem egyedül szomorkodik a nagymama vagy az egyedülálló fiatal nő, miközben azt látja a Facebookon: mindenki boldog, csak ő nem.
(tovább…)
Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy az életben meg kell lennie a balansznak.
(tovább…)
Holnap talán jobb lesz…
(tovább…)
Azt hiszem, ez a legszörnyebb, mellkast szorongató érzés.
(tovább…)
Lehet, hogy a magány könnyen és gyorsan leküzdhető?
(tovább…)
Halkan duruzsuló tévé, egy kintről ugató kutya, és a vízforraló néha felbuzduló hangja, amint használatát megkezdte. Már lassan egy éve ebből álltak a napjai.
(tovább…)
A kijelzőmön pörög a falam, képek, mosolygós emberek, fotózott ebédek, szeretlek üzenetek.
(tovább…)
Szédülés, eszméletvesztés, magány – csak néhány indok a sok közül, amivel az idősek naponta segítségért fordulnak a 0-24-ben hívható, országos segítségnyújtó SOS Központhoz, de az is előfordult már, hogy egy gödörbe esett személy jelentkezett be.
(tovább…)
Minden Rád emlékeztet és én nem akarok emlékezni soha többet. (tovább…)
Minden ember életében van olyan időszak, sőt olykor nem is egy, amikor úgy érzi, hogy kilátástalan az élete. Reggelente nincs más célja a korai kelésnek, mint hogy időben beérjen a munkába.
(tovább…)
Bár azt még nem lehet látni, pontosan milyen járványügyi szabályozások lesznek érvényben, az biztos, hogy az idei karácsony más lesz, mint megszoktuk.
(tovább…)
A nő ott áll az elágazások hármas keresztjében. Zavar a köbön, káosz minden emeleten, forgószél hagyta romok közt állva segítségért kiált, de nincs. Három opció létezik, mindegyik helyes lehet a maga kiforgatott igazságában és mindegyik fáj.
(tovább…)
Egyedülállónak lenni sosem nappal nehéz, sosem hétköznapokon…
(tovább…)
Gyakran gondolkodom a jövőn és a múlton egyaránt. A sok szomorú és boldog pillanat múlásán. Eszembe jut minden apró mozzanat, a sok érzelem, amit éreztem. Előtörnek, mintha el sem múltak volna.
(tovább…)
Beléd szerettem. Nem kellett hozzá sok idő. Miért is kellett volna? Nem lehet nem szeretni a mosolyod, a hangod, az érintésed. A rendmániád, a humorod és a komolyságod. Valami furcsa, elvetemült módon még a mértéktelen egód és az érzéketlen megnyilvánulásaid is szerethetők számomra.
(tovább…)
Ülök a tengerparton és a hullámokat nézem. Ha itt lennél…hmmm… De nem vagy itt. Egyedül figyelem, ahogy fodrozódik a tenger és közben a kavicsokat fürkészem, melyeket ki-be sodor a víz.
(tovább…)
Drága dédimamám! Megint a buszon ülök, ahol rengeteg idős hölgy vesz körbe. Egy ismerős illat csapja meg az orrom.
(tovább…)
Keressük, kutatjuk az IGAZI-t és közben várunk a nagy BUMM-ra, szikrára, arra a valami pluszra, hogy jöjjön a „za-za-zú”…
(tovább…)
A nő a maga nagyvilági, kozmopolita stílusában ült a szálloda bárjában. A szokásos martini kortyolgatása helyett dupla whiskyt kért, egy cseppet sem nőiesen.
(tovább…)
,,A lelke mélyén minden nő arra vár, hogy megmentsék.” (Charlotte York)
(tovább…)
Szellőztettem egy nagy főzés után… talán kiviszi a kereszthuzat az ebéd illatait.
(tovább…)
Azt mondják, hogy az ember életét meghatározza a szüleivel való kapcsolata.
(tovább…)
Páracsepp csillan a lámpaoszlopon felejtett biciklilakaton.
(tovább…)
Magányos voltam.
(tovább…)