Nagyapa

A parkban alig volt valaki, bár délután három is elmúlt.
Kérte, hogy kísérjem el. Hiába vettem elő a járókeretet, ő ragaszkodott a piros gombos botjához. Furcsálltam is egy pillanatra, mert azt csak ünnepekkor szokta elővenni, de nem szóltam. Ahogy megérkeztünk számolni kezdte a padokat. (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Emlék

Az író beteg lett. Nagyon beteg. Sok tennivalója akadt volna még, de tudta, hogy nem maradt mindenre ideje, ezért csak a legfontosabbakra koncentrált. Azokra, amelyeket nem hagyhatott befejezetlenül. (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Gomba

A reggelit készítette a macska a lábához dörgölte magát. Ahogy lenézett rá, az hatalmas könyörgő szemekkel bámult vissza rá, és halkan nyávogott, mintha nem akarna igazán zavarni, csak hát nagyon éhes. A nő elmosolyodott. (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A megmentő

Esteledett. Az asszony a konyhában meggyújtotta a lámpát, még egy pillantást vetett a sarokban játszadozó gyerekeire, majd az asztalra készítette a vacsorát. Várta a férjét. Várta? Rég volt már, mikor ezt a szót jó értelemben használta. Ekkor szinte kivágódott az ajtó. A férje jött haza, s szokás szerint bűzlött az alkoholtól.  (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Hölgy a piros esernyővel

November eleje volt. A zápor csak hullott alá a bús, sötét, esti fellegekből. A város a lassan végigsöprő sötétség beköszönte után kelt csak életre igazán. Kigyúltak a fények, a reklámplakátok, közlekedési lámpák, kirakatok sorra leheltek életet az esteledő városba.   (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Angyalka

„Nagyapa igazi gavallér volt. Amíg udvarolt nekem minden hétvégén a parkba jártunk. Karon fogott és egész délelőtt sétáltunk a fák alatt. Egyfolytában el akart kápráztatni, ezért sokat mesélt és én ámulva hallgattam a csodálatos történeteit. Persze mindketten tudtuk, hogy a fele se igaz annak, amit elmond, de én ezt sosem bántam.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Egy éjszaka

Napsütéses kora tavaszi délután volt. Tökéletes idő volt a szabadban tartózkodni. A nap ezer ágra sütött, nem takarták el felhők a napot. Látszott, ahogy a nap milliónyi fénye táncot jár a virágokon, a fák levelein vagy épp a füvön.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Paralel

Belépett a lakásba. Már a tágas előszobában levette a cipőjét, és mivel éhes volt, egyből a konyhába indult. Szétnézett a hűtőben, a szekrényekben, akad-e valami kedvére való. Talált szeletelt kenyeret, még majdnem tele volt a csomag, kivett kettőt, rákent egy kis vajat, levágott egy darabkát a sajtból.  (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Algír

1. Úgy volt, hogy külföldre mennek. Algírba. Anna édesapja a Külügyminisztériumban dolgozott. Anna nem nagyon értette, mi fog most velük történni. Ebből az egész kiköltözésből csak annyit fogott fel, hogy itt kell hagynia Petrát, Julit és Tomit, persze, Tomit, akivel együtt táncolt a népi együttesben.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A tükörkép

-Taxi ! Taxi ! – Üvöltöttem a Pályaudvaron, majd rájöttem, hogy akkor is elhalásszák előlem a járgányokat, ha elmebeteg módjára kiabálok. Pesten senki sem hallja. Itt csak azt hallják meg, amit meg akarnak hallani az emberek. A saját hangjukat.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

1 hozzászólás

Már öt éve

Most nem az ébresztő dallamára ébredt. Valami kellemes bizsergés nem hagyta tovább aludni. Rutinból nyúlt át, de Bence már nem volt mellette. Kedden mindig hat órakor indul, hogy a reggeli csendben nyugodtan át tudja nézni a délelőtti műtétre váró betegek kórlapjait.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Parfüm

A fiatal férfi kiszállt a szürke furgonból, és ruganyos léptekkel a fehérre festett ház felé indult. Régen járt a szülői házban, de most úgy érezte, magára haragítaná az anyját, ha visszautasítaná a vacsorameghívást.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Várakozás

Mindent eldönt, milyen betűvel kezdődik az ember neve, gondolta V. akkor is, amikor megérkezett, és végignézett a többieken, akkor is, amikor már megéhezett, és elővette a szendvicsét, és most is, hogy már alig voltak vele páran a folyosón.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A lottó

Még mindig szomorú volt a lány a tegnapi veszekedés után. A szeme alatti párnákat aggódva méregette a tükör előtt. „Hogy fogom magamat így kisminkelni? Jó idő van egyáltalán? Elég lesz a napszemüveg, úgyis csak cigiért kell leugrani, hál’ istennek!” és már lépett is gyorsan a cipőjébe, hogy hamar túl legyen az egész keserves műveleten, mert a legkevésbé szeretett volna most emberek közé menni.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Újra apával

Amikor meghallom a papírlapok szakadását, eltörik bennem valami. Teleírt levelek szállnak szerteszét a szobában. Az összes érzésem, minden gondolatom azokra van felírva. Ijesztő belegondolni, hogy egy pillanat alatt oda az egész.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A titok

Lackó ült a legközelebb hozzá, ő hallotta meg, amint másként kezdte el venni a levegőt. Érezte, ahogy köszörüli a torkát hangtalanul.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Kiszabadulás

 – Hosszú volt ez a hét – gondolta, miközben óvatosan bekanyarodott az ismerős vaskapun. Mindegyik kutya más szólamot csaholt, és a fejében a „Jégből vagyok” mellett, hallotta még a pénteki értékelés szigorú szavait is.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

A hódító srác

– És azt mondtam már, hogy mennyire szeretem a focit? – kérdezte a furcsa hacukába öltözött fiú ábrándosan buta vigyorral az arcán, miközben a lelátón olyan mozdulatokkal táncikált, mint aki menten bepisil.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás