Skip to content
Amikor már rég nem voltam „szingli”, ugrott csak be, hogy e szó, ami egyben jellemvonás, nem más, mint okos emberek részéről egy önző üzleti fogás.
(tovább…)
Oh, Carrie… hát itt. Igen, kicsit olyan ez, mint korival a lábamon pályára lépni. Még nem tudom, csúszik-e a jég. Azt sem, melyik buckában esem el.
(tovább…)
Tíz éve történt… egy dögletesen meleg vasárnap délelőtt keresztelőre voltunk hivatalosak az akkori barátom rokonságába az ország másik felébe.
(tovább…)
Kivéve persze, ha ez a vágya. Máskülönben az a legideálisabb, ha mindenkinek van társasága az ünnepekkor és nem egyedül szomorkodik a nagymama vagy az egyedülálló fiatal nő, miközben azt látja a Facebookon: mindenki boldog, csak ő nem.
(tovább…)
Tényleg érdekel? Elmondom.
(tovább…)
Keressük, kutatjuk az IGAZI-t és közben várunk a nagy BUMM-ra, szikrára, arra a valami pluszra, hogy jöjjön a „za-za-zú”… (tovább…)
Kedves szingli lány!
(tovább…)
Megint este nyolc, mikor végre a kosztümömben haza felé csattogok a körúti forgalomban.
(tovább…)
A szinglik olyanok, mint az anyák. Mindig kapnak néhány kéretlen-keresetlen kérdést, tanácsot.
(tovább…)
Merthogy, van baj vele. Nem is kevés.
(tovább…)
