Sosem gondoltam volna, hogy megtalálom azt, akinek még a legbosszantóbb tulajdonságaiba is beleszeretek. Volt, mikor azt hittem, na igen, ez az. Azt hittem, én már tudom, mit akarok. Vagy talán kit.
Adott egy több sebből vérző, sok éve tartó látszatházasság. Rideg. Intimitás nélküli. A saját utadat járod. A munka-gyereknevelés-háztartás szürke mókuskerekét hajtod évek óta. Nem vagy már nő. Semmi nem vagy.
Elindultam a fejemet kiszellőztetni. Gondolatban épp egy fullasztó se veled se nélküled kapcsolat útvesztőjében bolyongtam a kiutat keresve, amikor berobbantál az életembe.
Ismered az érzést, amikor kihúzzák a biztos talajt a lábad alól? És tudod, mi történhet ilyenkor? Zuhansz… Vagy szárnyalni kezdesz, mert valaki új fuvallatot küld a szárnyaid alá.
Akkor léptél be az életembe, amikor először mertem őszinte lenni a tükörképemhez: ,,boldogtalan vagyok” suttogtam olyan halkan, hogy még én se halljam.
