Mócsing, a városi malac feljegyzései – Gond a konda

Amikor szülőanyám, Panni koca bokszából kiemeltek, egy terményes zsákba dugtak, amit én határozottan elleneztem. Addigi gazdám a hóna alá csapott, és megpróbált úgy tartani, hogy ne sikerüljön gyomorszájon rúgnom, amíg Anyu le nem fényképez bennünket zsákostul. Viccesnek találta, hogy úgy visz haza engem egy fehér zsákban, mint egy batisztpólyás kisbabát.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Tökéletesék

Biztos mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse a Facebookon, aki annyira tökéletes, hogy nincs is nála szuperebb a földön, a gyermekei annyira jólneveltek, hogy arra szavak sincsenek: minden megnyilvánulásuk olyan, mint egy plüssmaci lágy érintése, még akkor is, ha az verbális.

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Hamupipőke topánja nem többévszakos

Elindultam a cipőboltba, mert szükségem volt egy végtelenül egyszerű átmeneti tavaszi-őszi darabra, amibe csak úgy beleugrom, farmerhez és szoknyához is jó, magasabbnak tűnök benne, mint egy hobbit, remekül lehet benne vezetni, plusz zárt legyen, vízálló, semmiképpen ne velúr, ámde minimum nyolc centis sarokkal bírjon, ami vastagabb, mint egy nádszál, merthogy én nem vagyok az. (tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás

Mondd: vau!

Imádok rendezkedni az íróasztal fiókjaiban, csodás gyöngyszemeket szoktam találni. Most éppen ezt a szép levelet, amihez egy régebbi történetet kapcsolódik:

(tovább…)

Tetszett? Oszd meg mással is!

0 hozzászólás