Vajon hány ember szenvedhet, csak mert mások nem látnak be az álarc mögé?! Emlékszem, amikor megismertelek. Te voltál a vagány, engem semmi sem érdekel srác.
A magyarországi munkavállalók kerülik a fokozott stresszel járó területeket, mégis sok pályakezdő kapcsolja össze jelenlegi vagy jövőbeli munkahelyét ezzel a tényezővel, és tart a fokozott feszültség későbbi veszélyeitől.
Hetek óta próbálom a gondolataimat szavakba önteni, nem sikerült! Rengetegszer kezdtem el írni és legtöbbször csak a címig jutottam, azt változtattam meg számtalanszor. Azt akartam, hogy már a cím is kifejezze azt a dilemmát, amelyet az élet bizonyos szituációkban elénk tár: dönteni kell, gyorsan, jól.
Miért nem olyan, mint az elején? Miért romlott el minden? Miért pont velem történik mindez?
Most tedd a szívedre a kezed, és valld be! Hányszor tetted fel ezeket a kérdéseket (vagy valamelyikét) magadnak?
Soha senkinek nem voltam elég. Mindig mindenki sokkal, de sokkal többet várt tőlem. Azt mondták, hogy tudják: ettől többre vagyok képes. Ezért folyton elértem azt, amit mások elvártak. Ez egy ideig így ment.
A kapcsolatok elején még mindent áthat a szenvedély. Alig várod, hogy láthasd, és a lehető legtöbb időt szeretnéd vele tölteni. Amikor együtt vagytok, általában ki sem mozdultok az ágyból. Felfedezitek, megismeritek egymást, és mindenféle értelemben igyekeztek a lehető legtöbb örömöt szerezni a másiknak. Azután eltelik néhány év…