Skip to content
Mennem kell. Egyszerűen már nem bírom tovább. Azt hittem könnyebb lesz, hogy bírni fogom, de már elfogyott az erőm…
(tovább…)
Elmesélem azt a történetet, amikor azt hittem, hogy révbe ért az életem, de akkor még nem tudtam, hogy ez csupán egy szép illúzió!
(tovább…)
Szeretni foglak örökké. Ezeket a szavakat mondtam ki akkor, amikor utoljára találkoztunk.
(tovább…)
Emlékszem arra a napra… minden egyes pillanatára. Emlékszem, előtted térdre estem. Zokogva kértelek, hogy ne menj. Maradj még az életemben.
(tovább…)
Kellemes, langyos levegőt leheltek a tájra a kora őszi nap utolsó sugarai. A padon ültünk, hátam mellkasodnak támasztottam, s így néztük fürkésző tekintettel a közeli dombok lankáit, melyek innen, a kilátó mellől szemlélve egy egészen más világ képét tárták elénk.
(tovább…)
Észrevétlenül, szinte alattomosan kúsztál az életembe. Apránként, de biztosan épültél be a mindennapjaimba, a bőröm alá…
(tovább…)