Páduai Szent Antal napja sok dolog miatt is fontos nap, hívőnek és nem hívőnek egyaránt.
Szent Antalt a hívők sokszor hívják segítségül ügyes-bajos dolgaikban. Hozzá fordulnak, gyakran ezzel a mondattal: „Szent Antalka segíts, kérlek!”.
Egyébként Antal a szegények védőszentje is többek között. Minden templomban található egy persely, amiben az összegyűlt összeg a szegények megsegítésére szolgál.
Azt tartja a népi hiedelem, hogy aki ebbe adományoz, sokszorosan kapja vissza.
Szent Antal patrónusa még az amputált végtagúaknak, az állatoknak, Brazíliának, Portugáliának, az éhezőknek, az elveszett tárgyaknak, a hajósoknak, az időseknek, a meddőknek és a várandós anyáknak is.
Jelképei a liliom, a kenyér, a könyv és a gyermek Jézus, így gyakran látjuk ezekkel ábrázolva őt.
De a szent június 13-ai halálának emléknapjához egyéb hagyományok, népszokások is fűződnek.
Férjjósló és szerelemvarázsló napnak is tartják.
A néphagyomány szerint eredményes, ha ezen a napon a lányok (a legnagyobb titokban tartva) szigorúan böjtölnek, azaz csak kenyeret és vizet fogyasztanak. Aztán éjfélkor tükröt állítanak az ágyukhoz, majd keresztbe átlépik az ágyat égő gyertyával a kezükben, ezeket a sorokat mondva:
„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”
Aztán ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét…
Egy másik hagyomány szerint annak a lánynak, aki férjhez akar menni, éjjel ki kell mennie a kertbe és megölelve egy fát, ezt kell mondania:
„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”
Szóval, ha ma már esetleg ettetek-ittatok és nem böjtöltetek reggeltől, akkor talán még mindig nincs elveszve a dolog, a fent említett két varázslattal éjszaka hátha bejön a nagy lámúr!
És ha éjjel itt-ott fákat ölelő nőket láttok, ne csodálkozzatok,
mert egészen biztos, hogy az igazi szerelmet csalogatják ezzel!
(képek: Unsplash, Pinterest)
