Egy gyermek felnevelése rengeteg felejthetetlen, gyönyörű pillanattal jár. Varázslatos érzés végignézni, ahogy napról napra változik, fejlődik, felcseperedik, megerősödik a szempillantásnak tűnő napok, hetek, hónapok alatt.
Vannak azonban nehezebb időszakok is. Szüntelen aggódás, hol az étkezése, hol a rossz kedve, hol a megfelelő fejlődése, viselkedése miatt, és bár az esetek jelentős többségében mindez szerencsére alaptalannak bizonyul, olykor mégis előfordul, hogy a picinek valamilyen szakmai segítségre van szüksége az egyes területeken mutatott elmaradások korrigálása, vagy épp kiemelkedő tehetségének gondozása érdekében.
A fejlődéspszcihológiai állapotfelmérésről a Czeizel Intézet klinikai szakpszichológusa, Kalmárné Rikker Zsuzsanna mesél az alábbiakban.
A Bayley III típusú teszt egy a gyermekek korai életkorában, 1 és 42 hónapos kor között (intézményünkben 6 hónapos kortól) alkalmazható fejlődési vizsgálat, melynek segítségével a gondolkodás, a nyelvi készségek, a mozgás, a társas készségek, valamint a viselkedés korosztálynak megfelelő fejlettségi szintjét mérik. A Bayley III egy nagyon friss, 2017-es fejlesztés, jelenleg nemzetközileg is ez az egyik legnagyobb hatékonyságú, legkifinomultabb mérőeszköz. Sajnos hazánkban még viszonylag kevés helyen használják, felvétele speciális szaktudást és nagyfokú rutint igényel.
A kisbabák felmérése kétféleképpen végezhető: prevenciós jelleggel kockázatbecslés céljából, tehát a szülők által egészségesnek, tünetmentesnek tartott gyermeknél kb. 50 perces szűrővizsgálat formájában, illetve a már észlelt fejlődésbeli eltérés gyanújával érkező gyermekek esetén, kb. 90 perces, átfogó diagnosztikai vizsgálatként. A teszt elsődleges célja, hogy azonosítsa a megkésett fejlődésű gyermekeket és információkkal szolgáljon az esetleges beavatkozások, fejlesztések megtervezéséhez.
A vizsgálat menete
„A teljes tesztnek alapvetően két része van, egy az otthoni viselkedést, társas érzelmi fejlődést felmérő kérdőív, amit az édesanya vagy az édesapa tölt ki, és egy másik, amit a vizsgálat során a kisgyermek érdeklődését felkeltő feladatok segítségével veszünk fel. Ez utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy bőröndben vannak különböző játékok, játékos feladatokhoz kellékek. Ezek közül a gyermek életkorának megfelelő eszközöket felhasználva, egy pontosan meghatározott, szigorú protokoll mentén figyeljük meg a kicsik játéktevékenységét, kapcsolatkészségét, nyelvhasználatát, mozgását különböző helyzetekben.
Mindkét részhez pontokat számítunk, ezekből áll össze végeredmény, melynek segítségével meg tudjuk állapítani, hogy a többi hasonló korú kisgyermekhez képest milyen területen, milyen mértékű az eltérés, és ennek ismeretében ki tudjuk jelölni a fejlesztés irányát és módját is” – magyarázta a szakértő. A teszt segítségével a kisgyermek fejlődésének pontos utánkövetésére is lehetőség van.
Mind a szűrővizsgálat, mind a diagnosztikai vizsgálat előtt a szülők kézhez kapnak egy előzetes tájékoztatást, valamint egy az anamnézis felvételéhez szükséges kérdőívet. Előbbi segít abban, hogy a helyszínre már felkészülten érkezzenek, utóbbi kitöltése pedig a szakpszichológus munkáját könnyíti meg. Mivel a gyerekek ilyen kicsi korban még elég fáradékonyak, a teszt mindig az ő vizsgálatukkal kezdődik, azt követően kerül sor a szülőkkel való egyeztetésre.
Hogyan tovább?
Ha a felmérés során valamilyen területen, vagy területeken a gyermek nem a korosztályának megfelelően teljesít, a vizsgálatot végző szakemberek ezen elmaradások csökkentésére különböző fejlesztéseket ajánlanak.
„Mi koordináljuk a fejlesztést, fejlesztéseket, kontrollra is mi hívjuk vissza a gyerekeket, általában a diagnózistól számított 3 vagy 6 hónap, illetve egy év elteltével, a szakemberek, gyógypedagógusok ugyanis szorosan együttműködve dolgoznak. Mi szükség esetén 18 éves korig tudjuk végigkövetni a gyerekek helyzetét, de addigra természetesen már más tesztekkel szoktuk mérni a változásokat. Sajátos nevelési igény gyanúja esetén a gyermekeket a területileg illetékes szakértői bizottsághoz irányítjuk, hogy a szükséges fejlesztéseket, kedvezményeket az intézményekben is megkaphassák, illetve, hogy a számukra megfelelő bölcsődébe, óvodába, iskolába kerülhessenek.”
Jó képességű, gyorsan fejlődő gyermekek
A teszt azonban nem csak a negatív, hanem a pozitív irányban való eltéréseket is nagyon pontosan megmutatja, ilyen esetekben a gyermekek további követése, a későbbiekben képességfelmérés, tehetséggondozás is a folyamat elengedhetetlen részévé válik.
„Annak mindig örülünk, mikor találunk egy egészséges, jó képességű, gyorsan fejlődő gyerkőcöt. A későbbiekben szívesen követjük ezeket a gyermekeket is, a tanulmányi előmenetel megjóslásához azonban már más típusú tesztek szükségesek. Az óvodás, iskolás életkorban felvehető intelligenciatesztek segítségével az általános intellektuson kívül az egyes részképességek eredményeit is láthatjuk, arra is választ tudunk adni, hogy valaki inkább humán, vagy reál beállítottságú-e.
Később, iskolás életkorban, ha egy gyermek tehetségesnek bizonyul valamiben, vagy esetleg bebizonyosodik, hogy képességei felülmúlják korcsoportját, a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy a lehető legjobban ki tudja bontakoztatni önmagát, kreativitását, illetve ne alakuljanak ki viselkedésproblémák abból kifolyólag, hogy unatkozik a tanórákon. Ezek az információk a gyermekeket tanító pedagógusok számára is kiemelt fontosságúak, nélkülözhetetlenek.”
Mindenkinek ajánlott
„Nagyon-nagyon fontosnak tartanám, hogy 1-1,5 éves kor körül minden gyermeknél elvégeztessék a szülők az általános szűrővizsgálatot, hogy a fejlődési eltéréseket, késést időben azonosítani tudjuk. A központi idegrendszer ebben az életkorban még rendkívül rugalmas, ezért megfelelő ingerlés, korai fejlesztés hatására olykor óriási eredményeket lehet elérni, bizonyos esetekben a kisgyermek teljesen behozhatja a lemaradást. A súlyosan sérült, vagy eltérő fejlődésű gyermekeknél is jelentősen javíthatjuk az életminőséget. Ráadásul a pontos diagnózissal, a szülőket is rengeteg kudarctól meg tudjuk óvni, megelőzzük, hogy a későbbiekben esetleg magukat hibáztassák gyermekük eltérő fejlődése esetén. A szülő-gyermek kapcsolat, kötelék erősödik.”