Boldog Mindenszenteket!

„Happy Halloween” – így köszönnek el a First To Eleven zenekar tagjai a Thriller- feldolgozásuk végén.

Mennyi minden van ebben az egy mondatban! Tudom, hogy ez az Amerika-mánia olykor idegesítő lehet, de nem jobb nekik? Édességet osztogatnak a gyerekeknek, azok jelmezekbe öltöznek és az egész nem egy borongós temetőben búslakodó esemény lesz, hanem egy ünnepi alkalom.

Ahogy Ady Endre írja:

„Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.”

Nekem sem mindig jó az elveszített legjobb barátomra, vagy édesapámra gondolni, de mégis… Ha Lacira gondolok, eszembe jutnak a felejthetetlen poénjai, az éleslátása. Ha apura gondolok, a finom humora, a bölcsessége, az élettapasztalata. Sokszor, mielőtt valamit el kell döntenem, arra gondolok, őt mit tanácsolnának. Persze, ha egy filmet nézek, vagy egy könyvet olvasok, szeretném megosztani velük, hiszen az ember a szeretteivel osztja meg az élményeit,

de – remélem- azért még maradtak ilyenek néhányan,
úgyhogy talán ideje rájuk is koncentrálni néhanap.

Nekem, neked, nektek, nekünk.

Csetnegi László

(kezdőkép: Unsplash)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.