Sokszor mondjuk, hogy ez hihetetlen, pedig épp az imént történt, épp most hangzott el, most értük el. Ne ismételgesd, hogy hihetetlen, hidd el, hogy igaz!
Hihetetlen, hogy milyen rég beszéltünk!
Kerested a másikat? Nem? Akkor miért hihetetlen? Vártad, hogy ő keressen? Ha érdekelt, mi újság vele, miért nem írtál rá, hívtad fel, hogy megkérdezd? De utoljára is te írtál rá…, na és?
Ne mondd, hogy hihetetlen! Te tehetsz róla.
Hihetetlen, hogy megcsináltam!
Tettél érte, dolgoztál vele, odatetted magad, a maximumot hoztad ki magadból és a helyzetből? Naná! Nem hihetetlen! Rajtad múlt és megcsináltad!
Hihetetlen, hogy ez történt!
Minden okkal történik – ezt mondják az okosok. Lehet, hogy most még nem érted, miért történt, miért most történt, miért veled történt. Egy biztos, hogy megtörtént. Ne állítsd, hogy hihetetlen! Te döntöttél úgy adott helyzetekben, ahogy illetve minden szituáció más valami következményeképpen alakult úgy és igenis megtörtént.
Ez hihetetlen!
Olyan sokszor elhangzik ez a két szó. Nem hisszük el, azt sem amit látunk. Nem hisszük el, hogy valóban megtörténik, csak amikor már nyakig benne vagyunk!
Felejtsd el, ne használd annyit ezt a kifejezést! Mondd helyette, hogy elképesztő, hogy szuper, hogy igen, megcsináltam!
Ha valami nem tetszik, változtass rajta! Ha minden nagyszerű, ahogy van, akkor pedig hidd csak el! Így van jól!
Deák-Ember Ágnes
Csak Csináld – Magadért
(kezdőkép: Unsplash)
