Számos országban csak 18 éves kortól engedélyezné a többség az éjszakai bulizást. Azonban bőven találunk olyan európai fesztiválokat, amelyeken már 15–16 évesen is részt lehet venni szülői kíséret nélkül.
Az Ifjúságkutató Intézet 12 államra kiterjedő, friss közvélemény kutatásában az önálló bulizásról alkotott véleményeket vizsgálta.
Összességében a vizsgált 12 országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) leggyakrabban (39%) 18 évesen engednék el a fiatalokat éjszaka bulizni. Emellett szintén nagyobb arányban, a megkérdezettek 19 százaléka választotta a 16 éves kort, a 14 év alatti (1%) és a 21 év feletti (2,7%) korosztályokat pedig jellemzően nem választották.
15 éves kor alatt nem nagyon engedik gyereket bulizni
Észak-Macedóniában a nyilatkozók fele (50%) 18 éves kortól engedné az éjszakai bulizást. Az ott élők gyakran jelöltek meg 18 feletti életkorokat is. Hasonló helyzetben van Montenegró és Bulgária is, ahol jelentős arányban tolnák ki akár 20 éves korig is (12–12%) az éjszakai bulizás korhatárát. A kutatás alapján elmondható, a felmért országokban kevesen (3%) gondolják, hogy egy tizenöt éves kor alatti fiatalt el lehet engedni egyedül szórakozni, azonban az osztrákoknak a 9 százaléka, a románoknak pedig a 8 százaléka hagyná, hogy a gyermek már 14 évesen egyedül vágjon neki az éjszakának.
A magyarok 40 százaléka csak 18 évesen engedne el bulizni egy fiatalt. Habár a Sziget fesztiválon már 14 évesen is részt lehet venni felnőtt kísérő nélkül, ebben a korban a magyaroknak csupán 3 százaléka hagyna egyedül egy gyermeket az éjszakában. A Sziget mellett például a romániai Untold zenei fesztiválra is 14 éves kortól léphetnek be felnőtt kíséret nélkül a fiatalok. Ide sorolható a Colours of Ostrava cseh fesztivál is, amely 15 éves kortól nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt.
Sok múlik a fiatalok viselkedésén
Arra, hogy valaki milyen korhatárt tart megfelelőnek az éjszakai bulizáshoz, a fiatalokról alkotott kép közvetett hatását érzékelhetjük. Például, mennyire tartják érettnek, felelősségteljesnek az adott korosztályt. Ugyanilyen fontos szempont, hogy mennyire tartják biztonságosnak az adott szórakozóhelyet.
Az éjszakai élethez általában hozzátartozik az alkoholfogyasztás is, a társadalom értékítélete pedig sokszor összekapcsolódik a szabályozással. Ausztriában például bizonyos alkoholtartalmú italokat (például: bort, sört) a fiatalok már 16 évesen is vásárolhatnak. Erősebb alkoholos italokat pedig 18 éves kortól vehetnek. Az osztrák válaszadók 42 százaléka gondolta úgy, hogy a fiatalokat már 16 évesen el lehet engedni bulizni – vagyis Ausztria az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályozás és az éjszakai élet szempontjából is kitűnik a többi ország közül.
A válaszadás összefügg az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal is
A vizsgált államok mindegyikében összefügg a szubjektív anyagi helyzet azzal, hogy a megkérdezettek hány évesen engednék el éjszaka bulizni a fiatalokat. Minél jobbnak vélte valaki az anyagi helyzetét, annál valószínűbb volt, hogy alacsonyabb korhatárt jelöl meg. Míg a ’nagyon nehéz anyagi helyzetben’ élők tizede (11%) engedne el egy 16 éves fiatalt, addig az ’anyagi gondok nélkül’ élőknek negyede (25%) tenne ugyanígy.
A válaszadással az iskolázottság is összefüggést mutat. A magasabb végzettségűek nagyobb arányban engednének el egy fiatalt már 15–16 éves korban. A 18–29 éves korosztály pedig már ifjabbaknak is engedélyezné az éjszakai szórakozást, de a többség így is megvárná a 18 éves kort.
A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12 ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az Ifjúságkutató Intézet számára.
(Képek: freepik)
