Számos tanulmány foglalkozik a mesélés kérdésével, azzal pedig szinte mindegyik egyetért, hogy a mesélés rendkívül fontos a gyermekek értelmi és érzelmi fejlődésében.
Nem véletlen, hogy az óvodában is minden nap elhangzik legalább egy élőszavas mese, és a tanító nénik is szorgalmazzák még a mesélést elsős és másodikos gyerekek esetében is.
A mesélés, illetve a mesék fantáziavilága számos pluszt ad a gyerekeknek, amibe első bele sem gondolunk. Nagyon fontos lenne, hogy naponta legalább 20-30 percet szánjunk a közös mesélésére.
Persze sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a TV mese, mesefilm ugyanazt az élményt adj a gyermeküknek, mint az olvasott vagy fejből mondott mese, pedig ez egyáltalán nem így van. Amikor fejből mesélünk, vagy egy könyvből olvasunk fel, a gyerekek fantáziája szárnyra kap, ellentétben tévében látott mesékkel, ugyanis ilyenkor készen kapják a vizuális ingereket, ami nem készteti őket arra, hogy szabadon szárnyalhasson a fantáziájuk.
Nem is beszélve arról, hogy mennyivel többet ad, ha a kanapán heverés helyett, félhomályos hálószobába kucorodunk össze a gyerekkel.
A mesélés hatása a gyerekek személyiségére
A meseolvasás, a fejből mese számos szempontból hasznos a gyerekek számára. Egyrészt a meseolvasás egy remek alkalom, hogy nyugodt, meghitt pillanatokat töltsünk együtt a gyerekkel, amely nemcsak nekünk, szülőknek lesz nagyon jó, hanem a gyermeknek is.
Segít neki elengedni a mindennapi feszültséget, szeretve érzi majd magát, mindamellett, hogy ezáltal boldog, közös élményeket is szerez. Ez már önmagában nagyon jót tesz a személyiségének, a lelkivilágának, arról már nem is beszélve, hogy mesék története által is sokat gazdagodik a gyerek.
Amikor mesélünk, akkor a gyermek tudattalanul is, de képes követni a mese folyamatait, cselekményét, és képes a saját életére is leképezni a benne szereplő tanulságokat. Komoly erkölcsi értékeket, az élethez szükséges leckéket tanul meg a meséken keresztül, melyek beépülnek a személyiségébe is.
Szárnyaló fantázia és kreativitás
Amikor mesét olvasunk, vagy fejből mondunk egy történetet, a gyerek nemcsak feldolgozza a hallottakat, de el is képzeli. Belső képet alkot a történésekről, a szereplőkről, mintha csak egy filmet nézne a saját fejében. Ez pedig segít abban, hogy a fantáziája minél színesebb és részletgazdagabb legyen.
Ahogy fejlődik a fantáziája, a gondolkodása is rugalmasabb lesz, és a problémamegoldó képessége is fejlődni fog, a kreativitásáról már nem is beszélve.
Az iskolára való felkészülésben is nagy szerepe lehet
A meséket sokan csak gyerekeknek szóló történeteknek tekintik, melyek célja elsősorban a szórakoztatás. Pedig a mese nemcsak érdekes és humoros lehet, hanem tanító jellegű is, de arra is alkalmas, hogy fejlessze a gyermeket, és segítsen olyan képességeket megszerezni, melyek az iskolában is majd hasznosak lesznek, illetve alkalmassá teszik őt az iskolába kerülésre.
Több tanulmány is bizonyította már, hogy azok a gyerekeknek, akiknek rendszeresen olvasnak sokkal jobb a figyelmük, és olvasni is lényegesen könnyebben tanulnak meg, mint azok a társaik, akik csak ritkán vagy soha nem hallanak élőszavas mesét.
A mese fontossága szülő szemmel
A rendszeres meseolvasás azonban nemcsak a gyerekeknek hasznos, hanem a szülőknek is. Egyrészt ez remek módja annak, hogy minőségi időt töltsünk a gyermekünkkel, de a stressz elengedésében is fontos szerepet játszhat.
A mindennapok felnőttként, szülőként rendkívül megterhelőek lehetnek, a gyerekekkel közös olvasási élmény viszont segíthet abban, hogy egy kis időre elengedjük a problémákat, lelassítsunk, és kiélvezhessük a gyerekekkel töltött időt.
Érdemes tehát mindennap legalább 5-10 percet szánni a meseolvasására vagy a fejből mesélésre, mert ez mind a gyermek, mind a szülő számára értékes és hasznos időtöltés lesz.
(kezdőkép: Pexels)
